Az áramtermelésében egyre kevésbé játszanak fontos szerepet a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek, mindössze az uniós áramtermelés harmadát tették ki az idei első fél évben az Ember Climate friss jelentése szerint.
A fosszilis forrásokból termelt áram 17 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakában feljegyzettől, miközben a teljes áramfogyasztás 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A fosszilis tüzelőanyagokból az agytröszt által 2015 óta összegyűjtött havi adatok szerint sosem nyert még ki ennyire kevés villamos energiát az EU.
A szén- és gáztüzelésű erőművek szerepének csökkenését segítette a megújulók áramtermelésének növekedése, ideértve az idén a tavalyinál jobban teljesítő vízerőműveket is. Azonban a francia atomerőművek év elején még jelentkező problémái és a német reaktorok bezárása miatt a nukleáris energiával termelt árammennyiség is csökkent.
Az EU 2030-ra 65 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2045-re tűzte ki a nettó zéró kibocsátás elérését. Ehhez várhatóan kevesebb energiára, ám több áramra lesz szükség a jelenleginél, a fűtés és a közlekedés elektrifikációja miatt.
A fosszilis erőművek termelése az idei első fél évben tizenegy európai országban több mint 20 százalékot, ötben pedig több mint 30 százalékot zuhant. Tizennégy országban volt a kérdéses időszakban a legalacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló áramtermelés, és
hét országban az évszázad legkisebb fosszilis termelését jegyezték fel.
A mostani jelentés megerősíti az Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központ (Centre for Research on Energy and Clean Air, CREA) korábbi elemzését, amely szintén a tiszta energia felé történő elmozdulást mutatta ki az uniós tagállamokban. Azonban bár a fosszilis tüzelőanyagok magas ára csökkentette a keresletet, Petras Katinas, a CREA elemzője szerint továbbra is fennáll az EU függése a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Ez különösen azért lehet problémás, mert ezeknek az anyagoknak a jelentős részét a közösség importból szerzi be, ami sérülékennyé teszi a kontinens országait. Az ellátás apróbb zavarai is jelentős árfolyamváltozást tudnak kiváltani – írja a The Guardian.
Az Ember jelentése szerint a napenergiával termelt áram mennyisége 13 százalékkal, a széllel termelté 5 százalékkal, a vízerőművek kibocsátása pedig 11 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket. A nukleáris energia kibocsátása 4 százalékot esett ugyan az első fél évben, de éves szinten várhatóan magasabb lesz a tavalyinál.
Számos országban ért el rekordot a megújuló források részesedése, így Görögországban és Romániában arányuk először haladta meg az 50 százalékot az áramtermelésben, míg Dánia és Portugália már a 75 százalékos szintet is átlépte.
A jelentés arra is rámutat, hogy az áramfogyasztás visszaesése részben az energiahatékonyság következménye, az orosz–ukrán háború miatt bevezetett sürgősségi intézkedések miatti spórolás egy része nem fenntartható és nem is kívánatos.
