Mintha tudatos stresszteszt zajlana a gázpiacon, olyan sok kedvezőtlen hír lát napvilágot mostanában, pont a fűtési szezon előtt. Eddig viszonylag jól állja a sarat a piac: az energiahordozó ára ugyan nőtt, de robbanásról nem lehet beszélni.
Az igazi kérdés azonban az, hogy meddig ketyeg az időzített bomba, és mekkora lesz a detonáció?
Sokismeretlenes az egyenlet
Jelen pillanatban sok tényezőtől függ, hogy mekkora lesz a robbanás. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kedvezőtlen hírek mellett 90 százalékos telítettségen vannak az európai gáztárolók. Ez azt jelenti, hogy a „teljes töltöttség” állapotát a Brüsszel által előírt novemberi határidőnél két hónappal hamarabb sikerült elérni – ez idáig kedvező is. Az okok már kevésbé pozitívak: Európa saját átlaga alatt fogyasztja a gázt, ez részben az enyhe télnek, az eluralkodó spórolásnak és az ipar, illetve a gazdaság lanyha teljesítményének a következménye.
Szakértők folyamatosan figyelmeztetnek, hogy az nem múlt el, legfeljebb enyhült, a lakosság képtelen spórolni a szükséges mértékben, és egy
kemény télen súlyosa gondok adódhatnak, ugyanis mindössze az öreg kontinens fogyasztásának negyedét fedezi az összes betárolható mennyiség.
(Magyarországon sokkal jobb a helyzet, mivel több a gáztároló – a szerk.) Emellett a cseppfolyósföldgáz-, az LNG-szállítmányokkal is vannak gondok. Nyáron az alacsony fogyasztásból fakadó áresést látva számos tanker vesztegelt a tengeren a magasabb piaci árakra várva, egy részük pedig Ázsia felé indult, hogy ott drágábban szabaduljon meg a portékájától. Júliusban az Európába érkező mennyiség mindössze 10 százalékkal csökkent, de ez is elég volt ahhoz, hogy a holland gáztőzsdén felfelé induljanak az árak.
Az ellátási zavar is benne van a pakliban
Amellett, hogy az egyik legnagyobb ausztrál LNG-létesítménynél munkabeszüntetés van kilátásban, ami önmagában meghatározza piac irányultságát hetek óta, még egy rossz hír érkezett: éves mélypontjára került a legnagyobb európai forrás, Norvégia exportja.
A skandináv országban tervezett karbantartás miatt szombaton leállították az óriási Troll mezőről érkező gázszállítmányokat.
Emellett szünetel a termelés az Egyesült Királyságot kiszolgáló mezőkön is. A norvég hálózatüzemeltető, a Gasco azt nem közölte, hogy meddig tarthat az exportcsökkenés.
Az ausztrál szakszervezetek ma döntenek arról, hogy jóváhagyják-e a Chevron által üzemeltetett létesítményben tervezett sztrájkot. A dolgozók a múlt hét végén megszavazták a munkabeszüntetést a Chevron két másik gyárában, de egyelőre nem tudni, mikor függesztik fel a munkát. A Woodside vezetése végül megegyezett a munkásokkal, úgyhogy ott elhárult a sztrájkveszély. Az azonban egyelőre bizonytalan, hogy a Chevron-menedzsment enged-e a munkavállalóknak.
A hónapban már több mint negyedével drágult a gáz, a múlt heti 9 százalékos ralit hétfőn egy 6 százalékos emelkedés követte, így a hét első munkanapján megawattóránként 37 euró fölött kellett fizetni a fűtőanyagért a hollandiai gáztőzsdén.
