Ez most betalált Putyinnak: Kína azonnal faképnél hagyja, nem vesz több orosz olajat tengeri úton – óriási bajban a Kreml
Kína négy legnagyobb állami olajvállalata – a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil – ideiglenesen leállította az orosz olajimportot, miután az Egyesült Államok újabb szankciókat hirdetett meg a Rosznyeft és a Lukoil ellen. A Reuters értesülései szerint a döntés a Washington által bevezetett korlátozások közvetlen következménye, és akár hetekre megbéníthatja az orosz export egy részét.
A lépés különösen érzékenyen érinti Moszkvát, mivel India – az orosz olaj legnagyobb vevője – szintén jelentős visszafogásra készül.
A kettős visszalépés következményeként az orosz olajbevételek meredeken csökkenhetnek, miközben a világpiaci árak emelkedésnek indulhatnak.
A kínai állami vállalatok látszólag nem kockáztatják a másodlagos szankciókat: a Sinopec kereskedőcége, az Unipec már a múlt héten beszüntette az orosz olaj vásárlását, miután a brit kormány is célba vette a Rosznyeftyet és a Lukoilt.
A Vortexa Analytics adatai szerint a kínai állami szereplők 2025 első kilenc hónapjában napi 250 ezer hordó alatt vásároltak orosz tengeri olajat, míg a teljes kínai import 1,4 millió hordó körül mozgott. A vezetékes szállítás – mintegy 900 ezer hordó naponta – egyelőre zavartalan, de a tengeri import befagyása rövid távon átrendezheti a kelet-ázsiai piacokat.
Trump szankciói megtörhetik az orosz olajkereskedelmet
A döntés hátterében az amerikai elnök, Donald Trump legutóbbi szankciós csomagja áll. Az intézkedések a Rosznyeft és a Lukoil mellett több tucat orosz hajót, árnyékflottát és közvetítőcéget is érintenek. A bejelentés után a Brent olajár több mint 5 százalékkal ugrott, és elemzők szerint a piac további emelkedésre készül.
Trumpnak most már tényleg nagyon elege van Putyinból: brutális büntetést szabott ki Oroszország legnagyobb olajcégeire – ez a válasz a budapesti békecsúcs miatt
Ezek az első amerikai szankciók Oroszország ellen az új elnök beiktatása óta. Trump úgy véli, hiába folytat jó megbeszéléseket Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha azok nem vezetnek sehova.
Az olaj drágulása már a hazai üzemanyagpiacon is érezhető lesz: a magyar benzinkutaknál jövő héten újabb áremelés várható. A Mol számára a szankciók szintén kockázatot jelentenek, hiszen a Barátság kőolajvezetéken keresztül továbbra is orosz forrásból kap kőolajat, miközben a szankcionált cégekkel való elszámolás pénzügyi és jogi akadályokba ütközhet.
A gazdasági döntések látszólag szembemennek a közelmúlt politikai mozzanataival. Donald Trump és Vlagyimir Putyin ugyanis nemrég bejelentették: Budapesten fognak találkozni, hogy az ukrajnai békefolyamat újraindításáról tárgyaljanak. A bejelentés után nem sokkal azonban Washington szankciókat léptetett életbe, ami gyakorlatilag befagyasztotta az előkészületeket, az amerikai elnök pedig látszólag elhalasztotta a békecsúcsot.
Trump valószínűleg komolyabb elköteleződést vár Moszkvától a tárgyalások mellett, második elnöki ciklusának az első szankcióival pedig rá akarja venni Putyint, hogy minél előbb véglegesítsék a budapesti békecsúcsot.
Elemzők szerint a mostani olajpiaci feszültség új politikai erővonalakat is hozhat: Kína és India alternatív beszerzési forrásokat keres, az orosz bevételek apadnak, a nyugati energiacégek pedig profitálhatnak a drágulásból. A kérdés már csak az, meddig tart ki a kínai óvatosság – és hogy a magyar hídépítő diplomácia képes lesz-e időben rávenni a nagyhatalmakat, hogy fejezzék be a pörlekedést.
Nagyon csúnya üzemanyagár-emelés jöhet Magyarországon hétfőtől: ez áll a háttérben
Tovább emelkednek az olajárak a globális piacon, 5 százaléknál is nagyobb a drágulás csütörtökön. Donald Trump legújabb bejelentése miatt az egyik legnagyobb vevő, India is kénytelen átgondolni olajvásárlási stratégiáját.
