Technikai recesszió ide vagy oda, az amerikai nagybank szerint a régiónknak lejt a pálya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságPozitív értékelést adott ki a közép-európai régió országainak főbb makrogazgdasági mutatóit illetően a Bank of America a csütörtökön publikált elemzésében. Ennek két legfontosabb megállapítása, hogy
– a térség feldolgozóipara nincs olyan rossz állapotban, mint arra az euróövezeti beszerzésimenedzser-indexek (PMI) adatai alapján következtetni lehetne,
– a folyó fizetési mérleg (s azon belül az energiamérleg) javulása előtt még van tér, kiváltképp Csehországban és a lengyeleknél.
A folyó fizetési mérleg, illetve a hiány javulása természetesen az energiaköltségek csökkenésével magyarázható, de nagy szerepet játszik benne az ellátási zavarok enyhülése is – mutat rá a bank elemzése. Ugyanakkor a kijelentés nem igaz a régió valamennyi országára, a cseh példa pedig óriási fordulatot mutat, ahol a folyó fizetési mérleg hiánya 2022 végén még a GDP 5,7 százalékát tette ki, azóta viszont felzárkózott a nullás érték fölé: 0,2 százalékra.
Jobban fest a kép, ha az energiaköltségektől megtisztított áruforgalmat vizsgáljuk, ebben a lengyel-cseh-magyar trió mutatója pozitív, egyedül Románia van lemaradásban, ahol a hiány kifejezetten magas, a GDP 8 százalékát kitevő szinten ragadt.
Jó hír, hogy az alacsonyabb olaj- és gázárak nagyobb mozgásteret kínálnak az exportvezérelt régió országai számára.
Ennek hatása már megmutatkozik azokban a statisztikákban, amelyek az energiamérleg alakulását vetik össze a GDP-vel. Ha a gázárak a jelenlegi szinteken stabilizálódnak, akkor a Bank of America számításai szerint a gázimport éves összege Magyarországon és Lengyelországban a GDP 2 százalékával csökkenhet – mivel a magyar nominál GDP tavaly közel 67 ezermilliárd forint volt, így 1300 milliárd forint felett lehet a csökkenő gázárak importra gyakorolt pozitív hatása.
Fotó: Anton Zubchevskyi
Ilyen szempontból Románia van a legelőnyösebb helyzetben, mivel földgázból az ország önellátó. A jelenlegi Brent árak pedig oda vezetnek, hogy a régióban a nettó olajimport összege a GDP 0,25-0,35 százalékával mérséklődhet. Összességében tehát 2-2,5 százalékos lehet a GDP-kre nézve a normalizálódó energiaárak hatása.
További pozitívum, hogy bár a gyenge nyugat-európai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek (PMI) recessziót sugallnak, ami negatív jövőképet tükröz a közép- és kelet-európai (CEE) országok exportjára nézve, de az általános kép nem ennyire negatív – vélik a Bank of Americánál. Ennek egyértelmű jele, hogy a magyar-cseh-lengyel feldolgozóipari kibocsátás (különösen az autóipar) továbbra is emelkedik.
A CEE-régió exportpiacai szempontjából a kereslet (jórészt az euróövezeté) alakulása is ígéretes, tekintve, hogy az eurózóna háztartásai a jövőbeni pénzügyi helyzetüket illetően optimisták, és nem tervezik a nagyobb vásárlások visszafogását. A bank elemzése arra is magyarázatul szolgálhat, hogy a siralmas második negyedéves GDP-adat miért nem gyengítette a forint árfolyamát. Sőt, mint a CIB Bank vezető elemzője pénteki jegyzetében kifejtette, pont hogy stabilizálódott a magyar deviza.
Stabilizálódott a forintAnnak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat meglehetősen pesszimista volt az elmúlt napokban, ami érdemben erősítette a dollárt, a forintárfolyam stabilizálódott. Bár a mögöttünk álló napokban az euró-forint kurzus egy széles, 380–390 közötti sávot járt be, jellemzően 385 körül mozgott – ez pedig lényegében az elmúlt pénteki szintnek felel meg. A régiós versenytársakhoz viszonyítva sem lógott ki fizetőeszközünk a sorból. A vártnál gyengébb GDP-adat nem rajzolta át a kamatvárakozásokat, a piac nem számít arra, hogy a pénzügyi stabilitást és az inflációt priorizáló jegybank reagálna a gyenge adatra, így az árfolyamra sem hatott tartósan negatívan a közlés. |
