A kocka el van vetve, a németek januártól már csak megújuló energiával ellátott házakat építhetnek
Megszavazta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) az Olaf Scholz kancellár vezette kormány eddigi legvitatottabb javaslatát, amely klímabarát fűtési rendszer beépítésére kötelezi a lakásépítőket.
A szavazásra azután került sor, hogy a koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – hónapokig vitatkoztak a fűtési rendszerek új szabályairól.
A többszöri módosítás után kidolgozott végső változatot pedig június 30-án küldték meg a Bundestagnak. A tervek szerint a javaslatot egy hét alatt kellett volna megtárgyalni, és a nyári szünet előtti utolsó napon, július 7-én meg is szavazták volna.
A német alkotmánybíróság azonban az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik képviselője, Thomas Heilmann indítványára leállíttatta a törvényalkotási folyamatot, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek elegendő időt kell biztosítani a javaslatok tanulmányozására.
A kérdés rendezése így újabb két hónappal elhúzódott, tovább növelve a lakásépítésre vagy -felújításra készülők körében keletkezett bizonytalanságot. A pénteki szavazáson végül a koalíciós pártok frakcióinak támogatásával, 399 igen szavazattal, 275 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el a vitatott törvényt.
Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy
2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Az új lakások mellett a felújítandó ingatlanokról is szóló és számos szabályról, kivételről és támogatásról – például a fűtés korszerűsítéséhez igényelhető akár 70 százalékos állami hozzájárulásról – rendelkező törvény a Zöldek kezdeményezésére került a kormány programjába.
Kidolgozása főleg azért húzódott el, mert az FDP a részletes állami szabályozásra és közpénzből finanszírozott támogatásra építő Zöldekkel szemben a piaci folyamatok alakulásától várja a klímavédelmi célok teljesülését, így két különböző megközelítést kellett összehangolni.
A Zöldek szerint viszont az egyre súlyosabb klímaválság miatt minden eszközt be kell vetni, mert Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, míg például a szomszédos Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka.
Az ellenzéki pártok nem dolgoztak ki alternatív javaslatot, a koalíciós vitát és a parlamenti eljárást viszont élesen bírálták. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége szerint
a kormánypártok nyilvánosság előtt folytatott vitái és maga a törvény is „konjunktúraprogram a populistáknak”, a lakosság aggodalma pedig teljes mértékben indokolt, mert az állami támogatás nem elégséges, így az új szabályok miatt „elszegényednek az emberek”.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek vezető politikusa a szavazás előtti felszólalásában rámutatott, hogy a Bundestag még az előző, CDU/CSU-SPD összetételű kormány kezdeményezésére rögzítette törvényben, hogy Németországnak 2045-re el kell érnie a klímasemlegességet, intézkedéseket viszont nem rendelt a célkitűzéshez.
Az új jogszabállyal konkrét lépések is kapcsolódnak a célhoz, aminek révén a klímavédelem milliók életét befolyásoló és terhekkel járó üggyé válik, ezért érthetőek az aggodalmak. A törvény azonban jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremt, megvédi a fogyasztókat az energia drágulásától és igazságosan osztja el a terheket.
„Ez egy jó törvény” – jelentette ki a politikus.
