Visszafelé sült el az orosz–indiai kereskedelemben a dollár leváltása, hiszen az orosz exportőrök nem férnek hozzá az olajeladásokból származó, eddig összesen 39 milliárd dollárra rúgó bevételükhöz.
Oroszország számára persze részben kényszert is jelentett, hogy megpróbálja nyersanyagait egyéb devizákért, például indiai rúpiáért vagy kínai jüanért értékesíteni, mivel pénzügyi rendszerét az Ukrajna lerohanását követően bevezetett nyugati szankciók elszigetelték, s ezért képtelen dollárműveleteket lebonyolítani.
India esetében Oroszország ugyan az egyik legfontosabb olajszállítóvá vált, a felek több milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le, ám a havonta megtermelt, nagyjából egymilliárd dollárnyi, rúpiában érkező bevétel egyre csak halmozódik az indiai bankokban, amelyet az Indiai Központi Bank korlátozásai miatt az orosz vállalatok nem tudnak sem hazautalni, sem rubelre váltani – írja a Newsweek.
A rúpia korlátozott konvertibilitása az igazi probléma
Az orosz–ukrán háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók csak megerősítették, hogy a dollár a király – kommentálta a helyzetet Timothy Ash, a brit Chatham House elemzője.
Úgy vélem, Oroszország épp most jön rá, miért bízik mindenki a dollárban, az amerikai deviza ugyanis szabadon átváltható, míg a rúpia nem
– tette hozzá.
„Az indiai rúpia csak részben konvertibilis, azaz csak korlátozottan lehet külföldi valutára váltani” – mondta a Newsweeknek Aditya Bhan, az Observer Research Foundation globális agytröszt munkatársa is.
Az indiai kormány vonakodását a rúpia teljes konvertibilitásától az árfolyam stabilitásával kapcsolatos aggodalmak magyarázzák. Vagyis a rupia rubelre váltását, illetve hazautalását nem valamifajta szankció, hanem a korlátozott konvertibilitás akadályozza. Ettől függetlenül az összeg nagyságrendje miatt a politikai tárgyalások napirendjére is felkerült a téma.
A dollár leváltásának a következményei a politikai napirendre is felkerültek
„Szubrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel Dzsakartában beszéltünk, és kétoldalú kérdéseket vitattunk meg, beleértve például az Oroszország és India közötti fizetési mechanizmus problémakörét. Sok milliárd rúpia bevételünk halmozódott fel, amit nem tudtunk felhasználni, de indiai barátaink biztosítottak minket, hogy ígéretes befektetési lehetőségeket ajánlanak” – fejtette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szeptember 10-én a TASZSZ szerint.
Valóban úgy tűnik, hogy Oroszország egyetlen lehetősége a pénz felhasználására az, ha Indiában költi el vagy fekteti be, mivel Újdelhi és Moszkva között meglehetősen egyoldalú a kereskedelmi kapcsolat, India alig ad el valamit Oroszországnak, az utóbbi viszont az olajexporton kívül India egyik legfontosabb fegyver- és haditechnikai beszállítója is.
A Factly indiai adatelemző cég szerint 2022 áprilisa és 2023 februárja között India Oroszországból származó importja elérte a 41,56 milliárd dollárt. Csak a nyersolajbevitel több mint 900 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A helyzetet súlyosbítja India történelmileg magas összesített kereskedelmi deficitje, ami csökkenti a harmadik országokkal való elszámolás lehetőségét.
A rubel gyengesége is összefügghet az indiai mizériával
Augusztusban amúgy Mihail Zadornov, volt orosz pénzügyminiszter, aki egyben az ország egyik legnagyobb bankjának a korábbi vezetője is, az RBC orosz hírügynökségnek jelezte, hogy az Indiába irányuló exportból származó bevételek beragadása okozhatta a rubel árfolyamának nyári gyengélkedését is.
Oroszország valószínűleg a fenti probléma miatt érdeklődött a többi BRICS-országgal kiépítendő alternatív fizetési mechanizmus iránt. Jaishankar indiai külügyminiszter azonban júliusban elárulta, hogy nincs napirenden a BRICS közös devizája.
