A jó szándék vitathatatlan, a program hatékonyságával és a pénz felhasználásával azonban gondok vannak – állapította meg az Európai Számvevőszék a Reflektorfény-kezdeményezésről, amely a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények és zaklatások visszaszorítását hivatott elérni.
Fotó: GettyImages
Az Európai Számvevőszék most nyitotta meg az őszi jelentéseinek sorát, de már a nyári szünet előtt sem sok jóról tudott beszámolni, vizsgálódásai során ugyanis megállapította, hogy:
- Az élelmünk és így az életünk is veszélybe kerülhet
- Jó ötlet a hidrogén, de ha szivárog, olyan káros lehet, mint a metán
- Sehol sem tartunk a körforgásos gazdasággal
- Kaotikus és hatástalan az EU klíma- és energiapolitikája
- Gyermekeink és unokáink fizetik majd vissza az EU hiteleit
Mekkora hatást sikerült elérni?
A most elemzett Reflektorfény-kezdeményezés az Európai Bizottság (EB) és az ENSZ közös projektje, 2017-ben indult, eredetileg négyéves időtartamra, de aztán 2023 végéig meghosszabbították az időközben fellépő nehézségek miatt. Ezek közé tartozik a koronavírus-járvány, természeti katasztrófák és (bel)politikai változások, illetve hogy az ENSZ-szervezetek nagy száma miatt az irányítási rendszerek is összetettek.
A nők és lányok elleni erőszaknak nincs helye a világban, egyetlen nő és lány sem maradhat segítség nélkül!
– jelentette ki Bettina Jakobsen, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Kifejtette, hogy a Reflektorfény-kezdeményezés révén az minden eddiginél több pénzt fordított a nők bántalmazásának felszámolására, de még több forrásnak kellene eljutnia a végső kedvezményezettekhez, és annak nagyobb hatást kellene elérnie.
Van-e bizonyíték a javulásra?
A kezelendő alapprobléma világméretű és súlyos: becslések szerint
minden harmadik nő legalább egyszer elszenvedett fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta.
E rettenetes statisztikán javítana az EB és az ENSZ kezdeményezése, amely hat pilléren nyugszik:
- a szakpolitikákon és jogalkotáson,
- az intézményeken,
- a megelőzésen,
- a szolgáltatásokon,
- az adatkezelésen és
- a női mozgalmakon.
Az Európai Számvevőszék jelentése hangsúlyozza, hogy azért pozitívumokat is sikerült elérni, miután képzéseket és figyelemfelkeltő kampányokat egyaránt támogattak, valamint az erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokat minden afrikai és latin-amerikai országban, habár eltérő mértékben.
Fotó: Yellow Dog Productions / Getty Images
Ugyanakkor a program jellege miatt nehezen mérhető a sikeresség, és egyelőre rövidebb az időtáv is, amin vizsgálódni lehet. Az pedig szomorú igazság, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az érintett országokban csökkent volna a nők és lányok elleni erőszak.
Mennyibe kerül a küzdelem?
Pedig a projekt jelentős, 497 millió eurós (191,1 milliárd forint) EU-finanszírozásban részesül, amelyből Afrika egymaga 250 millió eurót (96,2 milliárd forintot) kap.
A teljes összegből 465 millió eurót (178,8 milliárd forintot) az ENSZ kezel négy kontinens több mint 26 országában, a fennmaradó 32 millió eurót (12,3 milliárd forintot) pedig az Európai Unió civil szervezeteken keresztül.
Negatívum, hogy ugyan az EB a multilateralizmus okán az ENSZ-t választotta partnernek, ám ott az igazgatás összköltsége 155 millió dollárra (55,6 milliárd forintra) rúgott, ami a kezdeményezés teljes költségvetésének 31 százaléka.
Ráadásul a programhoz nem sikerült további finanszírozókat találni, így a fenntarthatóság bizonytalan.
