Sehol sem tartunk a körforgásos gazdasággal, pedig eurómilliárdokat költöttünk már rá
Hiába a több milliárd eurós költés, sehol sem tartunk a körforgásos gazdasággal az Európai Unióban, noha az Európai Bizottság több cselekvési tervet is elfogadott, továbbá létezik idehaza Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia is. Utóbbi persze nem öreg dokumentum, idén márciusban tárták a nyilvánosság elé a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című konferencián.
Fotó: Bernd Wustneck / AFP
Alapvetően a körforgásos gazdaság arról szólna, hogy az egyszeri, kvázi eldobható fogyasztási cikkek helyett a termékek élettartama meghosszabbodjon vagy más formában visszakerüljön mindennapos használatba. Az Európai Parlament (EP) hivatalos szövegezése alapján példamutató megoldás lehet, ha a vásárlás helyett kölcsönzünk, a megvásárolt termékeknek pedig második esélyt adunk, megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk.
Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Csakhogy az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint kifejezetten valós az a közszájon forgó elmélet, hogy szándékosan lerövidítik termékek hasznos élettartamát, hogy korábban le kelljen őket cserélni, magyarán újat venni. Az Európai Bizottság szerint akármilyen fontos is lenne, a tervezett elavulás kimutatása megoldhatatlan, viszont a termék környezeti hatása nyolcvan százalékban a tervezéskor dől el...
Miként alakul az export-import?
Ha ezt jól, azaz hosszú élettartamhoz és a korforgásos gazdasághoz igazítva csinálnák, annak nemcsak gazdasági, hanem természeti haszna is lenne. Mérséklődne az alapanyag-, másképpen természeti erőforrásigény, kevésbé zavarnánk a tájakat és élőhelyeket, mérsékelnénk a biológiai sokféleség csökkenését, plusz visszafoghatnánk az üvegházhatású gázok kibocsátását: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint
az ipari folyamatok és a termékhasználat az EU kibocsátásának 9,10, míg a hulladékgazdálkodás 3,32 százalékáért felelős, ráadásul Európában évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk.
Fotó: Shutterstock
Az EP megjegyezte azt is, hogy egyrészt az erőforrások szűkülnek, másrészt ezek több mint felét kívülről hozzuk be az EU területére. Az Eurostat adatai szerint az EU és a világ többi része közötti nyersanyag-kereskedelem összértéke 2002 óta csaknem megháromszorozódott, és habár
Ezzel szemben a körforgásos gazdaságra átállás a hivatalos megfogalmazás szerint pozitívan hatna a versenyképességre, az innovációra, serkentené a gazdasági növekedést, például munkahelyeket teremtene, a becslések szerint 2030-ig úgy 700 ezret.
Mindebből világosan látszik, hogy fontos témáról van szó, amiért érdemes tenni, a kérdés ezután már csak az, hogy mit sikerült?
Nos, nem sokat.
Mennyit költöttünk már a témára?
Az Európai Bizottság az első, 2015-ös cselekvési tervében 54 intézkedést jelölt meg, a 2020-ban elkészült második cselekvési tervben 35-öt. Ezek együttes célterve szerint 2030-ig meg kéne duplázni a körforgási arányt. Azonban a tervek egyike sem minősült kötelező érvényűnek, úgyhogy 2021-ben elkészült egy módosított, 2030-ra és 2050-re is célokat megfogalmazó terv, 2022 márciusában pedig egy intézkedéscsomag is a folyamatok gyorsítása érdekében. Ez tavaly novemberben a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályjavaslata követte.
Forrás: Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé
Mindezek után az Európai Számvevőszék szerint 2015 és 2021 között az Európai Unió 27 tagállamában a körforgási arány nemhogy 200, hanem 0,4 százalékponttal nőtt csupán, és ez is úgy jön össze, hogy Dánia, Finn- és Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Románia és Svédország még rontott is a saját értékén.
Pedig az EU tett pénzt a projektbe, 2016 és 2020 között több mint 10 milliárd eurót (3,8 ezermilliárd forint) különített el a zöld innovációra.
Viszont a szándékot és a támogatásokat eltérítették: a számvevők vizsgálata alapján a tagállamok a pénzek jó részét simán a hulladékgazdálkodásra költötték, ahelyett hogy a hulladékok keletkezését megelőzzék. Ehhez az utolsó megjegyzés, hogy 2022 júniusára szinte az összes tagállam rendelkezett a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiával.
Mi a legfontosabb?
A miénk idén tavaszra készült el, habár a magyar V4-elnökség keretében Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén, Brüsszelben már tavaly nyáron rendeztek egy konferenciát, és létrejött a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform.
A most márciusra stratégiává érett tervcsomag szerint Magyarország célja, hogy 2040-ig:
- megduplázza az erőforrás-termelékenységét, és elérje a 2 euró/kg anyagköltséget
- megduplázva 15 százalékra emelkedjen a körforgásos anyaghasználati ráta
- a körforgásos munkahelyek száma 30 százalékkal (az összmunkaerő 2,5 százalékára) emelkedjen az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban
Fotó: Joel Saget / AFP
Az anyagot bemutató kétnapos konferencia is megfogalmazta: az elsődleges teendő, hogy a GDP-növekedést le kell választani a nyersanyag-felhasználásról. Erre rímelt az Európai Számvevőszék illetékese, Annemie Turtelboom nyilatkozata is, amit a jelentéshez csatoltak:
Az anyagok értékének megőrzése és a hulladék minimálisra csökkentése elengedhetetlen, ha az Európai Unió erőforrás-hatékonnyá kíván válni, és el akarja érni a zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit.
