Az élelmünk és így az életünk is veszélybe kerülhet az Európai Számvevőszék szerint
A szokásosnál is dörgedelmesebben szövegezett az Európai Számvevőszék legújabb jelentése, ami nem csoda, ha számba vesszük, hogy a szervezet ezúttal az Európai Unió talajgazdálkodását vizsgálta, és ezen az életbe vágó területen szinte semmit sem talált rendben.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföl
Már a riport bevezetője is rendkívül kritikus, az EU legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve ugyanis előrebocsátotta, hogy „bírálóan szemléli a fenntartható talajgazdálkodás érdekében eddig tett erőfeszítéseket, és úgy ítéli meg, hogy az Európai Bizottság, illetve az uniós országok nem használták ki kellőképpen a rendelkezésükre álló pénzügyi és jogalkotási eszközöket”.
Ebből pedig az következik, hogy Európában a talajok 60-70 százaléka nincs jó egészségügyi állapotban, ami azzal fenyeget, hogy
néhány évtizeden belül egyszerűen nem tudunk majd vetni és főleg betakarítani, mert nem lesz mit vagy nem megfelelő minőségben.
Mi lesz a jövő nemzedékekkel?
Mindez döbbenetes annak tudatában, hogy a vizsgálat szerint a 2014 és 2020 között a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó szabályok és a nitrátirányelv révén 85 milliárd euró (32,6 ezer milliárd forint) jutott a témára, emellett az EU-s előírások a mezőgazdasági területek 85 százalékára érvényesek, tehát a szabályrendszer és a pénzügyi forrás is adott lett volna a megfelelő cselekedetekhez – amik viszont elmaradtak. E tekintetben hasonlatos a helyzet a hó elején a körforgásos gazdaságra átállásról készített jelentéssel.
Talaj nélkül nincs élet, márpedig a talaj nem megújuló erőforrás. Nem hagyhatjuk cserben a jövő nemzedékeit!
– szólított fel Eva Lindström, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. Részletezte, hogy Európában nagy talajterületek vannak rossz állapotban, amit figyelmeztető jelzésként kell értékelni, és végre nekilátni a munkának, a talajjavításnak.
Valamivel reményteljesebben hozzátette, hogy az EU-s szabályok közelgő módosítása jó alkalom a jogalkotóknak, hogy Európa-szerte szigorítsák a talajminőségre vonatkozó előírásokat.
Melyik országban a legszennyezettebb a talaj?
Súlyos gondot jelent, hogy a számvevők megállapítása alapján a tagországokra vonatkozó talajszabályok semmilyen örvendetes változást nem kényszerítenek ki, úgyhogy az eddigi csekély mértékű fejlődésnél többre a jövőben sem számíthatunk.
Ehhez jön, hogy az önkéntes környezetbarát gazdálkodás támogatására használt vidékfejlesztési forrásokból
a tagországoknak el kellett volna különíteniük pénzeket a talajminőség javítására, amit nem tettek meg, vagy legalábbis nem kellő mértékben.
Mindezek tetejébe hiányos a tagországok adatszolgáltatása a trágyagazdálkodásról, tehát e tekintetben az Európai Bizottság a sötétben tapogatózik, hiszen még átlagokat sem tud számolni, a nitrátirányelv esetleges kötelezettségszegési eljárásai pedig rendre elhúzódnak.
Fotó: Shutterstock
Márpedig a helyzet súlyos, a mostani kutatás vizsgálati mintáját Francia-, Ír-, Német- és Spanyolország, valamint Hollandia szolgáltatta, és úgy találták, hogy „az EU-s földterületek mintegy 25 százaléka meghaladja az erózióra vonatkozóan ajánlott fenntartható küszöbértéket, és a legtöbb uniós talajt a biológiai sokféleség csökkenésének kockázata is fenyegeti”.
Mit mond az Európai Bizottság?
A mostani jelentés két korábbi kutatást idézett, amelyek pontos és részletes adatokból dolgozhattak. Ezek szerint 2012 és 2015 között Cipruson és Hollandiában voltak a legrosszabbak a szennyezési értékek, 2016 és 2019 között Hollandia volt a legrosszabb. A mostani, immár képlékenyebb talajon álló vizsgálat a 2014 és 2022 közötti idősávot kutatta, továbbá előretekintett a 2023 és 2027 közötti időszakra is. Erre vonatkozóan foglalta össze az Európai Számvevőszék, hogy mik a fő gondok és miket javasolna ezek orvoslására.
Elvileg cél volna, hogy az Európai Unió 2050-re elérje, hogy a talajoknak jó legyen az egészségi állapota, amivel kapcsolódna az ENSZ fenntartható fejlődéshez kötődő törekvéséhez.
A számvevők ehhez igazodva négy témában hat ajánlást fogalmaztak meg: kettő-kettő vonatkozik a célkitűzések felülvizsgálatára és értékelésére, illetve arra, hogy a KAP miként valósul meg a tagországokban; egy-egy pedig a más szakpolitikai területek ellentétes célkitűzéseinek vizsgálatára, valamint az adatszolgáltatás javítására.
Ezen javaslatokat az Európai Bizottság a 11 oldalas viszontválaszában mind elfogadta.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
