Többször is cáfolni voltak kénytelenek román kormányzati illetékesek az elmúlt napokban a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás esetleges államosításával kapcsolatban felmerült információkat. Hogy létezik ez a szándék, az akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a balliberális kabinet kedden a bukaresti parlament elé terjesztette a deficitcsökkentő és adóemelő intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagot. A javaslatok egyike ugyanis magyar receptre megnyitotta volna az utat a kettes számú nyugdíjpillér felszámolása előtt.
A nagy port kavaró indítvány nem kötelezte volna ugyan az alkalmazottakat arra, hogy lemondjanak a magánnyugdíjról, de felajánlotta nekik ezt a lehetőséget. A módosító javaslat úgy szólt, hogy azok a befizetők, akik 2024 januárjáig nem nyilatkoznak írásban a magánnyugdíjuk megőrzése mellett,
egyik napról a másikra azzal szembesültek volna, hogy minden megtakarításukat elveszítik.
A román balliberális kormánykoalícióban azonnal konfliktus robbant ki a szociáldemokraták (PSD) egyik pénzügyi államtitkárának nevével fémjelzett előterjesztés miatt. A liberálisok (PNL) hevesen ellenezték a „magánnyugdíjak álcázott államosítására” tett kísérletet, és előálltak egy önálló módosító javaslattal, miszerint 2028. december 31-ig a hozzájárulások növelésének kivételével tilos módosítani a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvényt.
Erre végül nem volt szükség, mivel az eredeti előterjesztést törölték a törvénycsomagból. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök azóta többször elmondta, hogy a koalícióban nem tárgyaltak a kettes számú kötelező nyugdíjpillérrel kapcsolatos törvénymódosításról.
Nem áll szándékunkban sem felszámolni, sem államosítani a nyugdíjrendszer kettes pillérét, ahogy az történt Lengyelországban és Magyarországon. Ama kevés ország közé tartozunk, amelyek nyugdíjrendszerében még megtalálható ez a pillér
– hangsúlyozta Ciolacu. A sajtó ugyanakkor kiderítette, hogy a magánnyugdíj-hozzájárulás rekvirálásának ötlete valójában Liviu Voinea egykori szociáldemokrata pénzügyminisztertől, a kormányfő egyik tanácsadójától származik.
Amikor erről faggatták, Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter arra hivatkozva hárította el a választ, hogy a téma rendkívül kényes, „Románia érdekeire” tekintettel pedig nem ajánlott feszegetni, mivel a nemzetközi pénzintézetek árgus szemmel követik a bukaresti kormány lépéseit.
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik. Ezek közül az első, állami alapba folynak be a kötelező hozzájárulások, a munkavállalók bruttó alapbérének 25 százaléka, ebből 3,75 százalék a második, szintén kötelező alapba kerül, amit hét magánnyugdíjpénztár kezel, míg a harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás.
A 15 éve működő kettes számú pillér a legfrissebb, idén márciusban közzétett adatok szerint 8,2 millió befizető 103 milliárd lejre (1 lej 79 forint) rúgó hozzájárulását tartalmazza,
ami 15,46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A román adófizetők átlagosan 12 838 lej megtakarítással rendelkeznek a kettes pillérben, a hét magánpénztár hozama idén májusban enyhe csökkenést mutatott: BCR 4,49, BRD 3,59, Metropolitan Life 4,72, NN 4,70, Vital 4,86 százalék.
A kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás megszüntetése nem először merül fel Romániában, mégpedig amiatt, hogy az állami nyugdíjrendszer deficitje mintegy 12 milliárd lejre tehető.
Öt évvel ezelőtt az akkori szociáldemokrata kormány opcionálissá akarta tenni a második pillérhez való hozzájárulást, ez azonban végül nem valósult meg, viszont az akkor 5,1 százalékos hozzájárulást 3,75-ra csökkentették, holott 6 százalékra kellett volna emelni. A román parlamentben 2022 júniusában elfogadott törvény értelmében a hozzájárulás mértéke 2024 januárjától 4,75 százalékra emelkedik.
