Mintegy három hónapos előkészület után kidolgozta a bukaresti kormány az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéscsomagot, amelyet felelősségvállalással készül elfogadtatni a parlamenttel. Mindez azt jelenti, hogy a június 15-én hivatalába lépett Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a bársonyszékét kockáztatja, ha ugyanis a törvényhozás elutasítja az intézkedéseket, az általa vezetett balliberális kabinet megbukik.
A Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló, a költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől
az ötvenmillió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk egy százalékának megfelelő adót kötelesek fizetni,
ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő illetéket is fizetnek majd. A tervezet szerint a jelenlegi 500 ezer euróról 60 ezer euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 és 3 százalékost – vezetnek be.
Meghúzzák a nadrágszíjat is
A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz. Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi, államtitkár-helyettesi, alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos lefaragását, a betöltetlen állások, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában. Az IT-ágazatban, a mezőgazdaságban és az építőiparban korlátozzák az eddigi adókedvezményeket: az csak a bruttó 770 ezer forinttal egyenértékű összeg alatti bérek esetében marad érvényben, az ezen összeget meghaladó jövedelem adóköteles.
A közvitára bocsátott tervezet értelmében
a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének forgalmi adója.
A továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.
A fekete pénzeket is adóztatják
Jövő évtől a jelenlegi 1450-ről 1600 lejre (123 ezer forint) nő a vakációs utalványok értéke, de csak a bruttó 14 ezer lejnél (egymillió forint) alacsonyabb fizetésű közalkalmazottak kapnak üdülési csekket. A kormány fontolgatta, hogy ezentúl nem kártyán, hanem készpénzben bocsátja a közszolgák rendelkezésére a bérkiegészítő juttatást, ez ellen azonban hevesen tiltakoztak az idegenforgalmi vállalkozók, szerintük ugyanis az intézkedés hátrányosan érintené a belföldi turizmust.
Jövő év július 1-jétől 70 százalékos adót kell fizetniük a természetes személyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmükre.
A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását. Eszerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 190 millió forintnak megfelelő felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 28 millió forintnak megfelelő felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
Nem tartható az idei hiánycél
A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lej megtakarítást akar elérni a bukaresti kormány, amely 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de
már az első negyedév után bizonyossá vált, hogy nem tartható a hiánycél.
Tavaly a deficit a 5,68 százalékát tette ki. Ciolacu augusztusban tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottságnál a hiánycél felülvizsgálata érdekében, a román kormányfő szerint reformintézkedések híján az államháztartási deficit 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.
