Az extrém forróság és az áradások miatt 65 milliárd dollárral csökkenhet öt év alatt négy ázsiai ország ruházati exportból származó bevétele – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Schroders brit vagyonkezelő és a Cornell Egyetem végzett.

Bangladesh Garment Manufacturers And Exporters
A négy leginkább kitett ország adja a globális ruházati 18 százalékát.
Fotó: AFP

A négy érintett ország Banglades, Kambodzsa, Pakisztán és Vietnám, a fontosságukat mutatja, hogy a globális ruházati export 18 százalékát adják, és 10,6 millió embert foglalkoztatnak. 2022-ben Banglades adta a világ ruhaipari piacának 7,9 százalékát, a Kína, valamint az után a világ harmadik legnagyobb exportőre, amelyet a sorban Vietnám követ. Kambodzsa exportjának a 70 százalékát a textiláru adja, Pakisztánban pedig a feldolgozóipar 46 százalékát, és a teljes munkaerő 40 százalékát foglalkoztatja.

A tanulmány feltérképezte hat, nem nevesített, de globális ruházati márkának a négy szóban forgó országban lévő ellátási láncát is, és megállapította, hogy mindegyikre jelentős hatással lesz a probléma. 

Az egyik márka esetében például 5 százalékkal csökkentheti a csoport éves működési nyereségét.

People sit on a raft as they make their way through floodwaters on the outskirts of Phnom Penh on October 28, 2021, following heavy monsoon rains. (Photo by TANG CHHIN Sothy / AFP)
Árvíz a kambodzsai fővárosban.
Fotó: AFP

A megállapításoknak ébresztőként kell hatniuk mind a jelentős pénzügyi veszteségekkel szembesülő ruházati ipar, mind pedig a befektetők számára – mondták a jelentés szerzői a Reutersnek. Az utóbbiak ugyanis gyakran kevés információval rendelkeznek a vállalatok kitettségéről. 

A beszállítók és a vevők közül, akikkel beszéltünk, egyik sem fordított figyelmet erre a két konkrét problémára, vagyis a hőségre és az árvízre

– fogalmazott Jason Judd, a Cornell Global Labor Institute ügyvezető igazgatója.

Judd emlékeztetett, hogy a ruházati ipar klímavédelmi válaszlépései csak a hatások enyhítéséről, a kibocsátás csökkentéséről és az újrahasznosításról szólnak, az árvizek és a hőség ellen viszont keveset vagy semmit sem tesznek.

Hot weather in Hyderabad, PakistanHYDERABAD, PAKISTAN, MAY 18: Pakistani people cool off in pipe water during hot weather in Hyderabad, southern Sindh province, Pakistan, on May 18, 2022. Pakistan remains in the grip of the extreme heatwave, especially in Sindh province and southern Punjab province  with parts of the country scalded by temperatures of nearly 50C (122F). Shakeel Ahmad / Anadolu Agency (Photo by Shakeel Ahmad / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
A hőség miatt csökken a munkások termelékenysége.
Fotó: AFP

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megértése kritikus fontosságú a vállalatok számára a felmelegedő világban, ennek ellenére ez a folyamat még gyerekcipőben jár, mivel kevés cég tesz közzé elegendő információt, és kevés befektető végez megfelelő értékelést. 

Vannak olyan ruházati márkák, amelyek nem is hozzák nyilvánosságra, hol találhatók a beszállítóik gyárai

– emlékeztetett Angus Bauer, a Schroders fenntartható befektetési kutatásért felelős vezetője.

Bauer elmondta, hogy a Schroders, amely több mint 700 milliárd fontnyi vagyont kezel, fokozni fogja a vállalatokkal való együttműködést az információcsere területén, és sürgette a cégeket, hogy a beszállítókkal és a politikai döntéshozókkal együttműködve dolgozzanak ki olyan alkalmazkodási stratégiákat, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás hatásait a munkavállalókra.

Hot weather in Hyderabad, Pakistan
A nagy meleg és az árvíz hatásaival nem foglalkoznak még a cégek.
Fotó: AFP

A kutatók előrejelzések segítségével elemezték a jövőbeli hőség- és árvízszinteket, hogy megbecsüljék, mi történne egy „éghajlathoz alkalmazkodó”, illetve egy „nagy hőséget és árvizet” feltételező forgatókönyv szerint. A második esetben a munkavállalók nagyobb „hőségstressznek” vannak kitéve, csökken a teljesítményük, az árvizek miatt pedig gyárakat kell bezárni.

A termelékenység csökkenése miatt 2025 és 2030 között 65 milliárd dollárral, vagyis 22 százalékkal esne vissza a megtermelt jövedelem, és 950 ezerrel kevesebb munkahely jönne létre. 2050-re az exportbevétel már 68,6 százalékkal zuhanna, és 8,64 millióval kevesebb munkahely lenne.