A hőérzetünk és a naptár szerint sem kezdődött még el itthon a nyár, de a világ távolabbi pontjain máris szenvednek – aztán hamarosan mi is sorra kerülhetünk. Vietnám északi részén minden idők legmagasabb ottani hőmérsékletét, 44 Celsius-fokot mértek néhány napja, ezért a hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy maradjanak otthon.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Thaiföld még ezen is túltett, ott 44,6 fokot jegyeztek fel egy nyugati tartományban,
és Mianmar sem marad el túl sokkal, ott 43,8-et regisztráltak a keleti végeken, ami évtizedes rekord.
„Ezek a csúcsok sokszor meg fognak még dőlni, ami csak megerősíti, hogy még az extrém klímamodellek is igaznak bizonyulnak” – szomorkodott Nguyen Ngoc Huy klímakutató Hanoiban.
Európában sem biztató a helyzet, Spanyolországban, Córdoba repülőterén ugyanis április 27-én délután háromkor 38,8 fokot mértek, ami szintén csúcs az évnek ebben a szakában, és az egész hónapban tíz-tizenöt fokkal magasabb hőmérséklet uralkodott egy forró észak-afrikai légáramlat miatt.
Ez a hőhullán egyáltalán nem normális, olyan áprilisi hőmérsékleteket mértünk, amilyeneket még soha: néhol öt fokkal verték az eddigi rekordokat
– nyilatkozta a szintén klímakutató Maximiliano Herrera.
Idehaza sem sokkal jobb a helyzet, sőt nálunk hideg-meleg szélsőségek is megfigyelhetők voltak a közelmúltban, és ez várható a közeljövőben is.
Már a tél is mozgalmasan alakult
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint
a mögöttünk hagyott tél országos átlagban az 1991–2020-as átlagnál 2,7 Celsius-fokkal volt melegebb, ezzel a 2006–2007-es után a második legenyhébb
1901 óta, továbbá jelentősebb hideg időszak egyáltalán nem fordult elő. Emellett sok csapadék hullott, a normál érték másfélszerese, amivel a kilencedik legcsapadékosabb tél lett a 20. század kezdete óta.
Fotó: OMSZ
Több hőmérsékleti és csapadékrekord is megdőlt ugyanakkor, az előbbiek ráadásul a skála mindkét végén. Február végén és március elején még meleg-, áprilisban már hidegrekordokat jegyeztek: március 9-én például Kaposváron a napi minimum csak 11,9 fokig süllyedt, aztán 14-én Sellyén már 24,1-et mértek, ellenben április 6-án a Kékestetőn csak mínusz 2 fokot. Közben folyamatosan újraírták a fővárosi széllökések csúcsait is: március 11-én a János-hegyen 32,5 kilométer per órás szelet regisztráltak, amely 27-ig számított érvényes rekordnak, hiszen ekkor már 33,0 kilométer per órás lökéseket mértek ugyanott.
Eddig tehát azt vehettük észre, hogy az enyhe tél után alig volt még jó idő – a napokban is felhős 15-20 fokos idő kedvetlenít –, ám ennek meglesz a böjtje, mert az előrejelzések szerint hamarosan ránk borul a hőség.
Mi közünk van Peruhoz?
A szerdán Budapesten rendezett Válságok és valóságok klímakonferencián Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató is szót ejtett arról, hogy a legnagyobb El Nino-nyarat várhatjuk idén, a bomba azonban feltehetőleg jövőre robban, amikor nemcsak elképesztő hőség, hanem igen jelentős csapadékosság várható. Emlékeztetett, hogy a 2003-as nagy európai hőhullámot 70 ezer halálesettel lehetett összefüggésbe hozni, ez a szám a mostani évszázad közepére a négyszeresére nőhet a hőséggel társuló magas páratartalom miatt.
A fő gond ugyanis, hogy az ember természetes izzadásos önhűtése viszonylagos szárazságban és a Celsiusban mért harmincas foktartomány közepéig működik,
mivelhogy ekkora az eredeti saját testhőmérsékletünk. E feletti kinti hőmérsékletnél és magas páratartalomnál azonban már akadozik a saját hűtőrendszerünk, aminek a legrosszabb végkimenetele a köznyelvi hőguta.
Fotó: Shutterstock
Az említett El Nino-jelenség pedig nemcsak idén, hanem jövőre és talán még a harmadik évben is uralkodhat. A jelenség ugyan Dél-Amerikának is a túlsó partján, Peru és Ecuador térségében kezdődik, ám hatással van az egész világra, így Magyarországra is, habár párhuzamos vélemény, hogy erősebb hatással bírhat a globális felmelegedés.
Mindenesetre az előrejelzések szerint folyó hó végén, illetve június elején törhet be hozzánk a kánikula. Az OMSZ tíznapos előrejelzése elég nagy szórást, ugyanakkor egyértelműen növekvő napi csúcsokat jelez. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja négyhetes anomáliamodellje azt mutatja, hogy egyelőre elmaradunk a szokásostól, viszont a május 22–28-i héten a hőmérséklet már felfelé térhet el a húszéves modellklímához képest. Az egész nyarat tekintve pedig az elmúlt évek trendjét folytatva újabb hőmérsékleti rekordok érkezhetnek.
Kiskunhalas a csúcstartó
A csúcsok napja eddig 2007. július 20. volt, amikor a legmagasabb napi minimumot Pécs hozta 27,9 Celsius-fokkal, a legmagasabb napi átlaghőmérsékletet Dunaújváros 33,3-del, az abszolút maximumot pedig Kiskunhalas produkálta 41,9-del. Ám nemcsak hőségre, hanem szélsőségekre is egyre inkább számíthatunk, amit ékesen példáz, hogy 2022. március 24-én
Szécsényben mínusz 7,5 és plusz 23,6 között ingázott a hőmérséklet, vagyis 31,1 fokos volt a kilengés, nyilvánvalóan ez is rekord
– szóval, már semmin sem kell meglepődni, sokkal inkább alkalmazkodni.
Idén a viszonylag nyugodtnak tűnő júniusra mozgalmasabb, csapadékosabb, szelesebb július érkezhet, majd ismét forró augusztussal folytathatjuk. Az szinte garantált, hogy összességében az idei melegebb nyár lesz, és kevésbé száraz, mint a tavalyi volt, ugyanakkor feltétlenül mérsékeltebb, mint a következő, illetve amilyenekre hosszú távon készülhetünk.
