A szerencsejáték-ipar átfogó reformjára készül a bukaresti kormány, amely az ágazatra kirótt illetékek jelentős emelésén túlmenően szigorítja is ezt a tevékenységet. A pénzügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében egyetlen kereskedelmi társaság sem folytathat majd hasonló a tevékenységet Románia területén, ha nem az országban vagy valamelyik EU-tagállamban jegyezték be. 

Kolozsvárott rengeteg játékteremben lehet elverni a fizetést. Fotó: Rostás Szabolcs

Marcel Ciolacu miniszterelnök kezdeményezése ismertetésekor konkrétan utalt a Transznisztriában, a szakadár Dnyeszter menti köztársaságban bejegyzett cégek romániai ténykedéseire, amelyek a jogszabály elfogadása után már nem működtethetnek szerencsejátékokat az országban.

Benyújtják a számlát, feltöltik az államkasszát 

A balliberális kabinet csütörtöki ülésének napirendjére vett előterjesztés értelmében tilos lesz az alkoholfogyasztás és -forgalmazás a játékbarlangokban. A szerencsejáték-szervező társaságokra kirótt adókat és illetékeket bizonyos esetekben a százszorosára emelik. 

A hagyományos szerencsejátékok esetében – kivéve a kaszinókat – 2024-ben a vállalatok bevétele alapján felszámolnak egy éves gyakorisággal befizetendő úgynevezett kockázati biztosítékot. Ötmillió eurós forgalomig 500 ezer, 5 és 20 millió euró között 800 ezer, 20 millió euró fölött 1 millió eurót lesznek kötelesek előteremteni a társaságok. 

2025-től ugyanakkor a kockázati biztosíték egységesen 1 millió euró lesz, függetlenül a játékszervező bevételének alakulásától. 

Kaszinók esetében 1-től 5 millióig terjed a kötelező garancia, ami 2025-től egységesen 5 millió euró lesz. Jóval többet kell fizetni ezentúl a működési engedélyekért is, ami egy lottózó esetében évi 200 ezer euróba, kaszinóknál és játékgépeket üzemeltetőknél 150 ezer euróba, pókerkluboknál 25 ezer euróba kerül évente.

A játéktermek üzemeltetői az alkoholárusításból származó bevételről is lemondhatnak. Fotó: Rostás Szabolcs

A pénzügyminisztériumi előterjesztés értelmében a szerencsejáték-iparra kirótt többletadóknak és illetékeknek köszönhetően 40 százalékkal nagyobb összeg folyik be az államkasszába, az idei év hátralévő részében és 2024-ben az intézkedés 45,5 milliárd forintnak megfelelő 583,4 millió lej (1 lej 78 forint) többletbevételt hoz a tárca számításai szerint. 

Ciolacu rendíthetetlen, ellenáll a zsarolásnak is

Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő meglepően kemény hangnemet ütött meg a szerencsejáték-ipar reformjának beharangozásakor. A szociáldemokrata miniszterelnök azzal vádolta a korábbi kormányokat, hogy „összejátszottak” a szerencsejáték-maffiával, hiszen miközben a koronavírus-járvány idején foganatosított korlátozások keretében a templomokat, kórházakat bezárták, a játéktermek nyitva tarthattak. 

Senki nem állíthat meg, mert nem törődöm az ágazat képviselői részéről érkező fenyegetésekkel és zsarolási kísérletekkel

– jelentette ki a napokban Ciolacu, részletekbe azonban nem bocsátkozott.

A miniszterelnök egyúttal bejelentette, kormánya immár támogatja azt a törvénytervezetet, amely a városok peremére száműzné, az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat. 

Az előterjesztést a kormány korábban negatívan véleményezte, ennek ellenére a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa már megszavazta, és az alsóház lesz a döntéshozó fórum, ahol Ciolacu szerint sürgősségi eljárásban fogják megvitatni.

Cenzúra miatt áll a bál a román sajtóban 

Amúgy ugyancsak a szerencsejáték-iparhoz kapcsolódó botrány rázta meg a román médiát is. A svájci Ringier által kiadott Gazeta Sporturilor sportnapilap – amely az egyetlen Romániában – és a Libertatea bulvárlap 90 munkatársa az újságírói munkába való durva beavatkozással és a sajtószabadság lábbal tiprásával vádolják a kiadványok tulajdonosait. 

Mégpedig azért, mert a hét elején menesztették a sportlap főszerkesztőjét, Catalin Tepelint, miután elutasította a Ringier vezetőinek kérését, hogy még megjelentetésük előtt mutassák fel a menedzsment képviselőinek azokról a szerencsejáték-szervező társaságokról szóló cikkeket, amelyek hirdetnek a kiadványokban. 

Az újságírók közleményben tiltakoztak az ellen, hogy a svájci kiadó a kereskedelmi érdekeknek rendelje alá a tartalomelőállítást, a szerkesztőség munkáját.