Rossz szemmel nézik a szerencsejátékok térhódítását Romániában a törvényhozók, akik számos korlátozó intézkedést, sőt egyes esetekben tiltást is javasolnak. Az egyik előterjesztés száműzné a településekről a szerencsejátékokat, az indoklás szerint ugyanis ez a tevékenység széles körben okoz függőséget a lakosság körében.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormányzó román szociáldemokrata párt (PSD) honatyáinak törvénymódosító javaslata előírná a településhatárokon belül működő valamennyi játékterem bezárását, szerintük ez a drasztikus intézkedés elengedhetetlen a szerencsejáték-függőség elleni küzdelemben.
Alfred Simonis, a PSD képviselőházi frakcióvezető-helyettese szerint emberek százezrei „szenvednek ettől a csapástól”, különösen a fiatalok körében terjed a függőség, ami részint a játéktermek könnyű elérhetőségével magyarázható. Az előterjesztésben európai példákra hivatkozva megjegyzik, hogy a játéktermek településeken kívüli elhelyezése csökkenti a szerencsejátékosok számát.
A szerencsejátékok elleni fellépés terén széles körű egyetértés mutatkozik a pártok körében. Ellenzéki előterjesztésre a román szenátus nemrég úgy módosította a szerencsejátékok szervezéséről és működtetéséről szóló hatályos sürgősségi kormányrendeletet, hogy
megtiltotta a játéktermek működtetését az oktatási intézmények és a játszóterek 300 méteres körzetében.
Játékterem megnyitását csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a működtető bizonyítani tudja, hogy az 300 méternél távolabb esik bármilyen oktatási intézménytől (beleértve annak campusát is), játszótértől, kulturális, egészségügyi, szociális, vallási és más hasonló létesítményektől.
Egy ellenzéki román honatya ezzel egy időben olyan módosító javaslatot is beterjesztett, amelynek értelmében 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről tiltsák ki a játékbarlangokat, nagyobb városokban pedig ne működhessenek hasonló létesítmények lakóépületekben vagy egyéb játéktermek közelében; ez esetben legkevesebb 300 méter távolságot írnak elő.
Miközben hivatalos adatok szerint legalább 100 ezer romániai polgár küzd szerencsejáték-függőséggel az országban, Tudor Pop, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozója szerint a szenvedélybetegek száma valójában jóval több, akár egymillióra is rúghat.
Riasztó méreteket öltött a jelenség a vidéki, szegény környezetben, többen öngyilkosságot követtek el vagy kíséreltek meg, miután tönkrementek. Eközben a szerencsejáték-iparban utazó vállalkozások folyamatosan terjeszkednek, az utolsó faluban is játékbarlangot nyitnak, városon tele van velük a panelházak földszintje. Ki kell szorítanunk ezeket a létesítményeket a lakott településekről, de a mentális tudatból is
– fogalmazott a román honatya.
Az ágazat egyébként szép pénzt forgat Romániában: a szerencsejáték-szervezésre szakosodott mintegy 700 cég 2021-ben 9 milliárd lejes (1 lej 75 forint) üzleti forgalmat bonyolított le 2021-ben a legfrissebb adatok szerint, nyereségük 987 millió lejre rúgott. Becslések szerint az ágazatból 700 és 800 millió euró közötti összeg folyik be az államkasszába adók és illetékek formájában, ami a román össztermék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki.
A bukaresti kormány tavaly augusztusban többletadóval sújtotta a szerencsejátékból származó bevételeket. Ennek értelmében a 750 ezer forintnak megfelelő összegig terjedő nyereményeket 3 százalékkal adóztatják, az ennél nagyobb nyeremények esetében 20 és 40 százalék közötti adókulcsot alkalmaznak:
a 66 750 lejnél (5 millió forint) nagyobb nyereményeknél már 40 százalékos az elvonás.
Egyébként egy korábbi törvénytervezet teljes mértékben – az elektronikus médiában, online és utcai hirdetőfelületeken egyaránt – betiltotta volna a szerencsejáték-reklámokat is Romániában. A Krónika erdélyi portál beszámolója szerint a szenátus végül enyhébb változatot fogadott el, amely szerint a televíziók nem reklámozhatnak szerencsejátékot 6 és 23 óra között.
Élő sportközvetítések során ebben az időintervallumban is megjelenhetnek bizonyos erre utaló grafikai hirdetések (márkajelzések, logók, jelképek), ha ezeket a Légy felelősségteljes! figyelmeztetés kíséri, ha játékoscsere vagy gól közben jelenítik meg őket, és ha nem tartják a képernyőn tíz másodpercnél tovább, a megjelenítések összideje pedig nem haladja meg a két percet. Az ügyben szintén a bukaresti képviselőház mondja ki a végső szót.
