A jövő évi választások után megalakuló új román kormánynak a több százalékpontját kitevő hiánycsökkentést kell végrehajtania, hogy ellensúlyozza a múlt hónapban elfogadott nyugdíjemelések hatását, és megvédje az államháztartást – mondta a román költségvetési felügyelet vezetője.
Fotó: LCV
A novemberben elfogadott új nyugdíjtörvény része az Európai Unióval a gazdaságélénkítési alapokért cserébe elfogadott szélesebb körű reformintézkedéseknek, és bár csökkenti az egyenlőtlenségeket, kiszámíthatóbbá teszi a jövőbeni emeléseket és ösztönzi a későbbi nyugdíjba vonulást, rövid és középtávon komoly költségekkel jár.
Románia még nem mutatta be a jövő évi költségvetését, és az Európai Bizottság a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Bukarest még a nyugdíjreformok költségeinek figyelembevétele nélkül is eltér a következő két évre kitűzött költségvetési céljaitól. A hitelminősítők szerint a reformok, amelyeket egy nehéz romániai választási évre időzítettek, növelhetik a költségvetési kockázatokat az országban, amely a koronavírus-járvány óta küzd az elszabaduló költségvetési hiánnyal.
Elszáll a büdzsé kiadási oldala
A 2024-re tervezett kiadásnövelések – amikor Romániában helyhatósági, parlamenti, elnök- és európai parlamenti választást is tartanak – 25,5 milliárd lejbe (1 lej kb. 77 forint) kerülnek, és 2025-re 33 milliárd lejre, azaz a GDP 1,8 százalékára emelkednek.
A román költségvetési tanács szerint ellensúlyozó intézkedések nélkül a hiány 2024-ben a GDP 5,5 százaléka lesz, ami egy évvel később 6 százalékra emelkedik – ez utóbbi a duplája az EU 3 százalékos küszöbértékének.
(Amelynek felülvizsgálata egyébként folyik, s várhatóan még az idén megállapodás is születhet róla.)
Az új törvény hatása 2025-ben erőteljesen érezhető lesz, és hiteles kompenzációs intézkedések nélkül nehéz lesz a költségvetési hiányt belátható időn belül csökkenő pályára állítani
– mondta Daniel Daianu, a testület vezetője a Reutersnek.
A választások után felálló kormánynak a GDP több százalékpontját kitevő hiánykiigazító intézkedéseket kell majd jóváhagynia, még ha az eredmények nem is lesznek azonnaliak
– tette hozzá.
Az intézkedéseknek főként a bevételi oldalon kell majd megvalósulniuk, mivel az országnak – amelyet nagymértékű adóelkerülés és korrupció sújt – az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások állandó alulfinanszírozottsága miatt korlátozott a mozgástere a kiadások csökkentésére.
Egy világos költségvetési konszolidációs pálya, még ha nem is gyors, megnyugtathatja a piacokat és vonzóvá teheti a gazdaságot a befektetők számára
– mondta Daianu.
De hol vannak a bevételek?
Románia a GDP 27,5 százalékát kitevő költségvetési bevételt szed be, ami jóval a 41 százalékos uniós átlag alatt van, és ennek több mint kétharmadát állami bérekre, nyugdíjakra és jóléti kiadásokra költi. Daianu szerint reformintézkedésekkel és
jobb adóbeszedéssel Románia 2027–2028-ra a GDP 30-31 százalékára növelheti az adóbevételeket.
Az államháztartási hiány csökkentése továbbra is nagyon nehéz feladat, mivel nagyon nagy a strukturális összetevője
– áll a Raiffeisen közgazdászainak jegyzetében. A bankház elemzői szerint a befektetők és az Európai Bizottság toleranciája a nagyobb államháztartási hiányok elfogadására az elkövetkező években döntő elem lesz, és meghatározza majd a kulcsfontosságú adók emeléséről szóló döntést és az intézkedés ütemezését.
