Belgium mindössze a GDP-jének 1,21 százalékát költötte tavaly védelmi kiadásokra a által elfogadott 2 százalék helyett, ezzel az utolsó előtti helyen áll a szövetség tagjai között, csak Luxemburgot előzi meg. Ludivine Dedonder védelmi miniszter decemberben azt ígérte, hogy jövőre ez az arány 1,24 százalékra nő, és a tervek szerint 2035-re éri el a 2 százalékot.
Fotó: AFP
A megkívánt küszöb elérését azonban előrehoznák, és ezt Alexander De Croo miniszterelnök szerint a munkanélküli-segélyekre és az egészségügyi kiadásokra fordított összeg megvágásával tervezik elérni.
A kormányfő pártja, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open Vlaamse Liberalen en Democraten – Open VLD) azt akarja, hogy a korábban jelzettnél hat évvel előbb, már 2029-re fordítsák a 2 százalékát védelemre – emlékeztetett a The Brussels Times.
De Croo szerint a védelmi kiadások növelése tudatos döntés, amelyre az Ukrajna elleni orosz invázió kényszeríti az országot. „Európa három generáción keresztül békésen élt együtt. Azt akarom, hogy erre a jövőbeli generációknak is módjuk legyen, de ez azt jelenti, hogy jobban fel kell fegyvereznünk magunkat” – nyilatkozta a hét végén a flamand VTM televíziós csatormának.
Azt a kormányfő is elismeri, hogy a magasabb védelmi kiadások megkövetelik, hogy máshonnan vegyék el a pénzt. Szerinte azonban a védelmi iparba irányuló befektetések negyvenezer munkahelyet teremtenek a következő években, ami hozzájárul, hogy a munkanélküliek álláshoz jussanak.
Arra a kérdésre, hogy a munkanélküli-segélyek csökkentését tervezi-e, De Croo azt válaszolta, hogy ez az intézkedés „logikusnak tűnik azok esetében, akik már hosszú ideje munkanélküliek. Az ellátásuk két év után megszűnhet”.
Hozzátette, hogy az emberek álláshelyhez segítése a „szolidaritás kifejezése”, ami garantálja Európa számára, hogy „nagyobb biztonságban” érezze magát.
De Croo kiemelte továbbá, hogy
jobban ellenőrzés alá kell vonni a koronavírus-járvány óta növekvő egészségügyi kiadásokat.
Bár pontos összeget nem említett, hangsúlyozta, hogy az egészségügyi kiadások nem mennek az éves GDP 2 százaléka alá. „Biztosítani kell, hogy az ellátás minősége változatlan maradjon” – tette hozzá.
Sammy Mahdi migrációért felelős államtitkár, a flamand kereszténydemokrata párt (Christen-Democratisch en Vlaams – CD&V) vezetője bírálta ez utóbbi javaslatot, és „érthetetlennek” nevezte az egészségügyet érintő tervezett megszorításokat.
Fotó: Shutterstock
„Az egészségügyi rendszerünknek több forrásra van szüksége” – hangsúlyozta, hiszen Belgiumban is folyamatosan öregszik a népesség, és nő a krónikus betegek száma. Nagy szükség lenne a mentálegészségügyi források bővítésére is – tette hozzá.
A legkézenfekvőbb és túlegyszerűsített költségvetési megoldás helyett ő inkább
olyan adóreform mellett érvel, amely magasabb nettó jövedelmet biztosítana az emberek számára,
így az ellátás gondjának egy része elkerülne az államtól. „A túlzott egészségügyi kiadásokat meg kell szüntetni, de az egyszerű belga nem szenvedhet hátrányt” – fogalmazott.
A védelmi kiadások kérdése felerősödött az utóbbi időben, miután Donald Trump volt amerikai elnök és a republikánus párt várható elnökjelöltje nagy vihart kavarva kijelentette, hogy magára hagyná azokat a NATO-országokat, amelyek nem hajlandók fedezni a szövetség működési költségeit.
A NATO statisztikái szerint tavaly csak 11 ország érte el vagy haladta meg a kitűzött szintet, jelentős részben olyan államok, amelyek Oroszországgal határosak, vagy az ukrajnai frontvonal közelében vannak.
