Azok a tagállamok támogatják a legjobban Ukrajnát, amelyek a legkevesebbet költik saját védelmükre
Donald Trump hétvégi kijelentése, miszerint a elnökként magára hagyná azokat a NATO-országokat, amelyek nem hajlandóak fedezni a szövetség működési költségeit, sokkolta a nyugati vezetőket. Az azonban kétségtelen, hogy az ukrajnai háború legnagyobb támogatói, akik egyre bőkezűbb támogatásokat adnának Kijevnek, meg sem közelítik a szervezet által kitűzött védelmi kiadásokat – írta a Washington Post.
Fotó: Shutterstock
A második világháború után alapított Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) célja, hogy Kanada és az Egyesült Államok segítségével Nyugat-Európa biztosítani tudja saját védelmét a Szovjetunióval szemben. A keleti blokk bukása óta a szövetség 31 tagúra bővült, működése azonban nem változott meg:
a tagállamok egy közös hadsereg felállítása helyett vállalják, hogy minden évben a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítják, amellyel arányosan megoszlanak köztük a szervezet működési költségei.
Ez a kötelezettségvállalás azonban csak irányelv, nem pedig követelmény, és azok az országok, akik a legnagyobb biztonságban érezték magukat, fokozatosan le is csökkentették a hadi befektetéseiket.
Így a NATO statisztikái szerint tavaly csak 11 ország érte el vagy haladta meg a kitűzött szintet, Trump kijelentéseivel szemben pedig ezek jelentős része Oroszországgal határos, vagy az ukrajnai frontvonal közelében fekszik.
Ennek tökéletes példája Lengyelország – amely Ukrajnával, Kalinyingráddal és Fehéroroszországgal is határos –, tavaly ugyanis a GDP 3,9 százalékát költötte védelemre, ami a legmagasabb arány a tagállamok között. S bár a második helyen álló Egyesült Államok 860 milliárdos hadi költségvetésével a teljes szövetséget beárnyékolja, a legtöbb kelet- és közép-európai ország is bőven teljesíti a kötelezettségeket.
Magyarország például a 8. helyen áll, olyan veszélyeztetett tagállamok mögött, mint Észtország, Litvánia vagy az iradatlan tempóban fegyverkező Románia, és a GDP 2,43 százalékát költjük a védelmünk megerősítésére.
Az Oroszországtól távolabb eső országok azonban nem ilyen serények, és tavaly még Ukrajna folyamatos támogatása ellenére sem tudták elérni a 2 százalékos minimum szintet. Németország, Olaszország és Kanada annak ellenére is alulteljesítettek, hogy a világ legnagyobb gazdaságai közé tartoznak, és a GDP-jük meghaladja az ezer milliárd dollárt. Mások, például Luxemburg, a hadseregük és a védelmi iparuk korlátozott védelme miatt nem tudják elérni a küszöbértéket.
Igaz, 2014 óta – amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet – szinte az összes NATO-tag megnövelte a védelmi kiadásait, és a 2 százalékot teljesítő országok száma folyamatosan nő.
A legújabb tagok sem ingyen szállnak be a szövetségbe: Finnország nagyjából hazánk szintjén áll, a csatlakozásban bízó svédek pedig vállalták, hogy GDP-jük 2,1 százalékát fordítanák védelmi kiadásokra.
Trump kijelentései azonban fájdalmasak, hiszen a háború által érintett országok bőven teljesítik a kötelességeiket, miközben a nyugat tagállamok – amelyek gazdaságai erősek, és hivatalosan Ukrajna legnagyobb támogatói – meg sem közelítik az elvárt szintet.
Trump a hadseregükön spóroló NATO-tagokra szabadítaná az oroszokatDonald Trump már nem először fenyegette meg a haderőfejlesztési kötelezettségeiket elmulasztó NATO-tagokat, hogy elnöksége esetén nem védi meg őket az oroszoktól. Szombaton viszont már azzal is fűszerezte a fenyegetést, hogy a renitens országok elleni támadásra bátorítja majd Moszkvát. |
