A Hamász–izraeli háború jelentős következményekkel jár Irán amúgy is gyengélkedő gazdaságára nézve, amelynek most a valuta további leértékelődésével, a kormányzati bevételek csökkenésével és meredeken emelkedő inflációval kell szembenézniük – írta az Iran International.
Február 15-én a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) közzétette legújabb jelentését a gázai háború nemzetközi gazdasági hatásairól: a pesszimista előrejelzés szerint 2024-ben 0,4 százalékkal lassítaná le a globális növekedést.
A legnagyobb csapás a Közel-Keletet éri, ahol fel kell készülni az olajtermelés lehetséges zavaraira, a szigorodó monetáris politikára az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamaiban, valamint a libanoni és az izraeli infrastruktúra további károsodására, miközben Egyiptom a Szuezi-csatorna lezárása miatt jelentős bevételektől esik el. A háború egyik legnagyobb vesztese azonban egy olyan ország, amely hivatalosan nem is vesz részt benne.
Iránnak, amely jelenleg a Hamászt, a jemeni húszikat és egy tucat más iszlamista milíciát támogat, gazdasága mintegy 5 százalékos zsugorodására és akár 100 százalékot meghaladó inflációra kell készülnie
– derült ki az IIF jelentéséből.
Annak ellenére, hogy iráni tisztviselők többször is leszögezték, hogy távol maradnak a konfliktustól, az általuk pénzelt fegyveres csoportok egyre többször kerülnek szembe Izraellel és az Egyesült Államokkal, amelyek minden elszenvedett támadással közelebb kerülnek Teherán felelősségre vonásához. Ráadásul a globális akadozása miatt olyan országok is az Iszlám Köztársaság ellenségeivé válhatnak, akiknek egyébként semmi köze nem lenne a háborúhoz.
Az esetleges ellentámadások, a további szankciók bevezetése és a régió általános problémái miatt a befektetői bizalom meredeken zuhan, a riál értéke pedig folyamatosan csökken a külföldi valuták vásárlása és külföldre vitele miatt.
A Nemzetközi Valutaalap adatai alapján Irán GDP-je 2010 óta mintegy 40 százalékkal csökkent, s bár ezt tavaly sikerült jelentősen lecsökkenteni, most a korábbi trend visszatérése fenyeget.
Az ország gazdasága az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a szankciók, a hatékonyság hiánya és a magas szintű korrupció miatt, ellentétben más regionális gazdaságok növekedésével. Az izraeli háború pedig eddig – bár a bombák a Gázai övezetben robbannak fel – elsősorban Iránnak és szövetségeseinek ártott.
A húszik támadásai és az ellenük indított csapások miatt például a jemeni gazdaságban tavaly 1,2 százalékos gazdasági visszaesést okozott. Ha a gázai háború kitart, Jemen gazdasága akár 8 százalékkal is zsugorodhat, míg Iránban és Libanonban 5, illetve 20 százalékos GDP-csökkenés várható.
Irán sebzett vadként viselkedik, támadással fenyeget, ha az USA megtorolja a jordániai támadástVasárnap három amerikai kaona halt meg Jordániában a 22-es torony néven ismert támaszponton, amit Kataib Hezbollah fegyveresei támadtak meg. Hosszú idő óta ez volt az első olyan támadás a Közel-Keleten, ami amerikai katonák életét követelte. Joe Biden megtorlásól beszélt, az iráni Forradalmi Gárda viszont ezt nem ajánlja az elnöknek. |
