Már az alapoknál gondok vannak a szakmai gyakorlatokkal az Európai Unióban, mivel nincsenek általános érvényű jogszabályok, az Európai Tanács ajánlásait pedig önkényesen alkalmazzák vagy nem alkalmazzák a tagállamok. Káosz uralkodik tehát a témában az EU egészét vizsgálva – idehaza viszont elégedett a fejlődéssel a magyar kormány.
Fotó: Monkey Business Images
Legújabb jelentésében az Európai Számvevőszék leszögezte, hogy a szakmai gyakorlatot illetően már a fogalommeghatározás is eltérő az EU-ban, sőt, 16 tagállamban nem is létezik jogszabályban rögzített definíció. Ebből kifolyólag nincsenek megbízható és összehasonlítható adatok sem, ami természetesen a szakpolitika kialakítását is aláássa EU-szinten.
Minimumkövetelmények nincsenek, káosz van
A számvevőszék azt a meghatározást alkalmazza, hogy „a szakmai gyakorlat (vagy gyakornoki program) meghatározott ideig tartó munkatapasztalat, amely tanulási és képzési elemet is tartalmaz”. Erre alapozva úgy becsülték, nagyjából 3,7 millió fiatal vehet részt szakmai gyakorlatokon az EU-ban, a trend pedig folyamatosan növekvő, amit az Eurobarometer közvélemény-kutatásai is alátámasztanak, méghozzá évtizedekre visszamenőleg.
A kritikus kérdés, hogy a gyakornokok valós és minőségi programban vesznek-e részt, vagy azonnal ugyanúgy dolgoztatják őket, mint a rendes munkavállalókat – csak éppen olcsón vagy ingyen.
A riport megemlítette, hogy a tanács 2014-ben azt ajánlotta a tagállamoknak,hogy a szakmai gyakorlatok minősége érdekében alkalmazzanak minimumkövetelményeket, például:
- célkitűzések meghatározását,
- írásbeli szerződés megkötését,
- tisztességes munkakörülmények biztosítását,
- észszerű időtartam előírását.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
A díjazásra nem tért ki a tanács ajánlása, azaz végképp szabályozatlan a piac e tekintetben. A felmérések szerint a gyakornokok egyharmada semmilyen fizetést nem kap, ami duplán rossz, mert így a hátrányosabb helyzetűek meg sem engedhetik maguknak, hogy rendesen fizető állás helyett ingyengyakorlatot végezzenek, holott a tudásuk kiteljesítése szempontjából maga a gyakorlat hasznos volna.
A gyakorlat hiánya ugyanis nehezíti a munkaerőpiacra való belépést, miközben a gyakorlatot végzők kétharmada fél éven belül talál állást.
Pontosan idevág tehát az illetékes államtitkár nyilatkozata a hazai képzésről és főleg a gyakorlatok anyagi ellentételezéséről.
Az ösztöndíjnál kétszer-háromszor magasabb bér
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára korábban elmondta, hogy manapság tízből hatan választanak szakképzést, egyes képzési centrumokban pedig az átlag már magasabb, mint a gimnáziumoknál. Hozzátette: a diákok ösztöndíjat kapnak a tanulmányaik mellett, a duális képzésben munkabért, a szakmájukkal a kezükben pedig életindító ösztöndíjat.
A KIM ősszel részletezte is a havonta kapható ösztöndíjakat:
- technikumokban 8 ezer forint két éven keresztül,
- szakképző iskolákban 16 ezer forint egy éven keresztül,
- a nappali képzésben tanuló, szakképzési munkaszerződéssel nem rendelkező tanulók pedig 59 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak az ágazati alapoktatás után.
Az utóbbiak a tanulmányaik előrehaladtával, szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésbe bekapcsolódva az ösztöndíjnál kétszer-háromszor magasabb munkabérre válthatják a gyakorlattal kiegészített tudásukat: a duális képzésben részt vevő tanulók a 43–72 százalékára számíthatnak, tehát munkabérük a legjobb esetben már közelítheti a 200 ezer forintot havonta.
Fotó: Bartos Gyula / KIM
A minisztérium kifejtette, hogy a megújult szakképzési rendszer vívmánya a pályakezdési juttatás. Vizsgaeredményeiktől függően a tanulók 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre kapnak meg a sikeres szakmai vizsgát követően. A támogatást a szakmai karrierjük beindítására, akár eszközök beszerzésére is fordíthatják.
A megújult szakképzési rendszer mestereket ad a gazdaság szereplőivel együttműködésben megvalósuló duális képzésnek köszönhetően, a felnőttképzés pedig egyfajta gyors reagálás a folyamatosan változó környezetre és gazdasági igényekre
– folytatta Hankó Balázs, aki szerint igazi gyakorlatközeliség viszi előre a szakképzést, és példaként szolgálhat a felsőoktatásban is.
Ki tudja, mennyit költ erre az EU?
Mindeközben az is biztosít forrásokat szakmai gyakorlatokhoz, de az Európai Számvevőszék kritikája szerint nincs információ a pontos és teljes összegről, ezért a szervezet is csak annyit tudott feltüntetni a jelentésében, hogy milyen programok ismertek számára:
- az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés évente 270 ezer szakmai gyakorlatot finanszíroz a hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci integrációja érdekében,
- az Erasmus+ és más közvetlen irányítású EU-s alapok főként a külföldön végzett szakmai gyakorlatokhoz nyújtanak támogatást évente 90 ezer fiatalnak,
- az EU-s intézmények évente 4700 fizetett gyakornoknak adnak munkát Brüsszelben, Frankfurtban, Luxembourgban és Strasbourgban.
