Kék-zöld algák védhetik meg a méheket a vírusok ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Mezőgazdasági Kutatószolgálatának (ARS) tudósai egy ehető vírusellenes kezelést fejlesztettek ki, amely a mézelő méheknek a deformált szárny vírus (deformed wing virus, DWV) és más vírusok elleni védelmére használható – derül ki a Sustainable Agriculture (Fenntartható mezőgazdaság) című szaklapban megjelent tanulmányból.
A mézelő méhek fontos mezőgazdasági beporzók. A vírusok, köztük a DWV, azonban világszerte több millió méhcsalád pusztulását okozza. A DWV-t, más vírusokhoz hasonlóan, leggyakrabban a varroa atkák terjesztik, amelyek magukban hordozzák a betegséget, és megfertőzik a méhcsaládokat. A fertőzés jellemzően deformitást és pusztulást okoz a méhekben, különösen a bábokban és a költésben. Ezek a méhcsaládveszteségek tönkreteszik a méhészeti ágazatokat, és jelentős kockázatot jelentenek a mezőgazdaságra, valamint a globális élelmiszer-ellátásra – mutattak rá tanulmányukban a szakértők.
Míg más méhbetegségekre és parazitákra léteznek gyógyszerek, jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amely segítene a méhészeknek a méhcsaládok vírusfertőzöttségének csökkentésében. Szinte minden méhcsaládban van DWV, és gyakran egyszerre több vírussal is fertőzöttek lehetnek. A hatékony vírusellenes kezelések javíthatnák a méhcsaládok egészségét és túlélését, valamint a termények beporzásának hatékonyságát.
Azt találtuk, hogy a mesterséges algatápok elnyomták a DWV-fertőzést és javították a mézelő méhek túlélését – mondta Vincent Ricigliano, a louisianai Baton Rouge-ban található ARS Honey Bee Laboratory kutatója. Hozzátette:
A méhek táplálékába keverve a mesterséges algák fokozzák a méhek immunrendszerét, és ezáltal segítik abban őket, hogy leküzdjék a célzott vírust.
Ricigliano szerint a kék alga a méhészeti adalékanyagok „méhpempője”. Vincent Ricigliano és más ARS-kutatók korábban a kék-zöld mikroszkopikus algákat, más néven mikroalgákat vizsgálták, mint a mézelő méhek potenciális táplálékforrását. Az alga ígéretesnek bizonyult, mivel tápanyagprofilja hasonlít a virágporéhoz, és a kereskedelmi méhészet szintjére méretezhető.
„A táplálkozási előnyök és immunerősítő hatások mellett a mesterséges algatörzsek képesek megvédeni a méheket a legkülönbözőbb kórokozókkal szemben” – mondta Ricigliano.
A kék-alga fotoszintézis útján növekszik, és képes szén-dioxidot eltávolítani a légkörből, így környezetbarát megközelítést jelent a mézelő méhek egészségének javítására – állítják a kutatók, noha például hazánkban a Balatonban elterjedve igen nagy gondokat is okozott korábban.
Ez a technológia a mézelő méhek kezelésének lehetséges új szintjét jelenti, amely rendkívül fenntartható és méretezhető – közölte Vincent Ricigliano. Megállapítása szerint közvetlenül a kiegészítő takarmányhoz adható további feldolgozás nélkül, és könnyen integrálható a méhészek meglévő gazdálkodási gyakorlatába. Vannak azonban olyan szabályozási megfontolások, amelyeket meg kell oldani, mielőtt ezek az alkalmazások teljes mértékben megvalósulhatnak – tette hozzá.
A cikk szerint a kutatók szabadalmi kérelmet nyújtottak be a technológiára, és azt tervezik, hogy a jövőbeni vizsgálatok során további méhvírusok és más kórokozók ellen is felhasználják a technológia változatait.
A tél nem árt a méheknek, az ingadozó hő annál inkábbA tél enyhe volt, de a kora tavaszi időjárás hideg, szeles lett. A szakértő szerint a téli időjárás alapvetően nem befolyásolja a méhek telelését. Nyilván, annál jobb a helyzet, ha mindig olyan időjárás van, ami az évszaknak megfelelő, így a folyamatos, tartós hideg jobb a méhek telelése szempontjából, mint az ingadozó hőmérsékletű, többnyire enyhe tél. A tavaszi időjárás viszont már befolyásolja a méhcsaládok fejlődését: a növények 5-10 Celsius fokban is virágoznak, de ekkor a méhek nem repülnek ki, így nem tudják kihasználni a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen táplálékforrást. |
