A méhcsaládok állapota, akárcsak az előző években, most áttelelés után, nem igazán mondható jónak – közölte a VG.hu megkeresésére Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Tájékoztatása szerint körülbelül 200 000 méhcsalád elpusztult és ugyanennyi legyengült a tél során. A pontos okokat nem ismerjük, sok méhész értetlenül áll a történések előtt – mondta a szakértő. Vannak olyan méhészek, akik sok száz családdal méhészkednek, több telephelyen. Az egyik telephelyükön gyönyörűek, egészségesek a méhek, míg 10 kilométerrel arrébb, a másik telephelyen mind elpusztult. „A méhész szaktudásán tehát nem múlhatott a dolog, hiszen mindkét telephelyet ugyan úgy kezelte” – mutatott rá Bross Péter.

A tél nem árt a méheknek, az ingadozó hő annál inkább

A tél enyhe volt, de a kora tavaszi időjárás hideg, szeles lett. A szakértő szerint a téli időjárás alapvetően nem befolyásolja a méhek telelését. Nyilván, annál jobb a helyzet, ha mindig olyan időjárás van, ami az évszaknak megfelelő, így a folyamatos, tartós hideg jobb a méhek telelése szempontjából, mint az ingadozó hőmérsékletű, többnyire enyhe tél. A tavaszi időjárás viszont már a családok fejlődését befolyásolja: a növények 5-10 Celsius fokban is virágoznak, de ekkor a méhek nem repülnek ki, így nem tudják kihasználni a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen táplálékforrást. Sajnos, ez idén gyakran előfordult. A repce az első olyan növény, mely nektárjából készített mézet mi méhészek el tudjuk venni, tudunk pergetni. Most vagyunk a virágzás elején, talán még nem jött túl későn a csapadék, ha megérkezne a jó idő, tudnánk pergetni mézet. Korai még bármit mondai az eredményről, de reménykedünk – mondta Bross Péter.

The,Beekeeper,Holds,A,Frame,With,Honey,,And,Bees.,Close-up
Fotó: Shutterstock

Méztermelési szezon előtt egyébként általában „csönd” van a mézpiacon. Azok az uniós mézkiszerelők, akik nem tudtak elegendő mennyiségű raktárkészletet felhalmozni a 2021-es termésből, ilyentájt kénytelenek egy-két kamion mézet (általában 20 tonnás tételekkel folyik a kereskedelem) vásárolni, nyilván, ezt csak magasabb áron tudják megvalósítani, mint a tavaly őszi-téli szezonban kialkudott ár. Sajnos, nem sok ilyen kereskedő van idén, ugyanis „elmaradt” a tél, nem volt hideg, nem volt influenza járvány, melyek hiányában alaposan csökken a mézkereslet. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy egy igazán téli hideg hét beköszöntével, ha csak minden 10. uniós állampolgár gondolja azt, hogy jó lenne meginni egy mézes teát, és vásárolna fél kilogramm mézet, akkor az egy hét hideg időjárás következtében 22 ezer tonna méz fogyna el unió szerte, ami egy átlagos magyar éves méztermést jelenti.

Főként exportra termel a magyar méhészek

Senki sem tudja az áremelkedés mértékét, de az biztos, hogy várható újabb áremelkedés a felvásárlói szinten – mutatott rá az OMME elnöke. A magyar méztermés nagyobb része a világ mézkereskedelmében vesz részt, több mézet exportálunk, mint idehaza elfogyasztunk. Ez nyilván azt is jelentheti, hogy kevés mézet eszik a magyar ember, de azt is, hogy sok mézet termelünk, nagy méhész nemzet vagyunk. Az igazság a kettő között van: kicsit kevesebb mézet eszünk, mint az uniós átlag (1 kg/fő), de sokkal kevesebbet, mint a nagy mézfogyasztó nemzetek (Németország, Görögország 3 kg/fő felett). 

A kínai mézpancsolás és amit tehetünk ellene

Magyar kezdeményezésére szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai az Európai Unióban. Dúl Udó szakértő Agroképnek írt cikke statisztikai adatokkal és a méhészetben lejátszódó folyamatok bemutatásával írja le, milyen ellentmondások jellemzik a világ mézpiacát.

A termelés szempontjából hazánk állítja elő az unió méztermelésének 10 százalékát, ami nagy aránynak tekinthető. Az áremelkedés nem csak azért várható, mert az alapanyag ára, azaz a termelői méz ára emelkedik, hanem azért is, mert a méz-termékpálya többi szereplőjének (mézfelvásárló, mézlabor, exportőr, mézfeldolgozó-csomagoló, kereskedő, üzletlánc, stb.) is emelkedtek a költségeik.

Jelenleg Magyarországon elsősorban az olcsó árkategóriájú mézekből, így a virágmézből van hiány. A nemzetközi piacon kevés fajtaméz szerepel a kínálatban, elsősorban a virágmézekre van kereslet. A fajtamézeket úgy az unióban, mint hazánkban, javarészt a méhészek értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak. Ritka az olyan fajtaméz, mint például az akác, mely szereplője a nemzetközi piacnak. Akácmézből nincs hiány, de mivel a nagybani piacon ára közel kétszerese a virágmézének, sokkal kevesebb fogy belőle.

Gyenge termés, lanyha kereslet, magas árak a mézpiacon

A gyenge tavalyi termés után kevés a méz a belpiacon, de nem csak a kínálat alacsony, a magas árak miatt a belföldi mézcsomagolók és a külföldi vevők sem jelentkeznek kereslettel.

A mézhamisítással kapcsolatos kérdésünkre Bross Péter azt mondta, hogy csak reménykedni tudnak abban, hogy a hazai piacon mind ritkábban találkozunk jogsértő piaci, mézfeldolgozói magatartással.

Sajnos, mi méhészek azt érezzük, hogy nincsen különösebb visszatartó, elrettentő ereje a büntetéseknek, ezért is lehetséges, hogy az elmúlt 20 évben szinte mindig ugyanaz az egy cég követ el jogsértést. 
- mondta az OMME elnöke.

Szerinte maguknak a piac szereplőink kellene nyomást gyakorolni a mézcsomagolók magatartására. Vagyis az áruházláncoknak kellene jobban figyelniük a forgalmazott mézek minőségére és nekik kellene korlátozniuk a rossz minőségű árut beszállítók kereskedelmi tevékenységét.

Amit az olvasóknak tudniuk kell: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tájékoztatni szokta a hazai üzletláncokat az általuk forgalmazott mézeik minőségéről. „Van, akik ezt megköszönik és reagálnak a jelzéseinkre, vannak, akik válaszra sem méltatnak minket és továbbra is forgalmazzák a rossz minőségű mézet, ami azért is elszomorító, mert tudomásuk van erről, így tudatosan becsapják a vásárlóikat.” - mutatott rá Bross Péter.

Ennél olcsóbban már gyanús a méz

Termelői mézárakat tudok mondani. Nagyon eltérő az árszínvonal az országon, de még Budapesten belül is. Ami biztos: aki virágmézet 2000 forint alatt, akácmézet pedig 3000 forint alatt vásárol, az legyen óvatos, ott valami nem stimmel. Ezen árak alatt nem tud a magyar méhész gazdaságosan termelni és kiüvegezni. Az OMME elnöke ezzel kapcsolatban a következőkre világított rá: a közelmúltban a mézesüveg ára 30 százalékkal, a fém tető ára pedig 100 százalékkal megemelkedett az elmúlt negyedévben.

A magyar méztermelés alakulása (tonna)
201424400
201530700
201624000
201732000
201829000
201918000
202014000
Forrás: KSH 

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon körülbelül 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 35 milliárd forintot tesz ki.

Méhpusztulás okait illetően nincs teljes egyetértés

A méhpusztulás évről évre előfordul úgy a világban, mint itthon. Az esetek száma ugyanakkor itthon egyre inkább csökkenő trendet mutat. A legtöbb méhpusztulásos esetet hazánkban 2018-ban jelentették a méhészek. Ezt követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019-ben mélyreható elemzést végzett, amelynek során több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást. A matematikai képletek segítségével levont következtetés lényegében az volt hogy nem feltétlenül egy-egy növényvédő szer okozhat méhpusztulást, hanem nagyobb a valószínűsége annak, hogy a külön-külön méhekre nem veszélyes vegyszerek, anyagok egymással kémiai reakcióba lépve pusztító hatással vannak rájuk.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok 2012 óta rendszeresen célzott monitoring vizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat. Az évi mintegy 60-100 mintából átlagosan 5-10 esetben bizonyosodik be a szabálytalan szerhasználat és sikerül kiszűrni kockázatos területeket. A Nébih szerint a növényvédő szerek címkéjén előírtaknak megfelelően végzett növényvédelmi tevékenység nem jelent kockázatot a házi méhekre és a vadon élő beporzó szervezetekre. Az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a termelők többsége betartja ezeket az előírásokat, így tevékenységükkel nem veszélyeztetik a méhek életét.

Swarm,Of,Bees,In,Flight,On,A,Nice,Sunny,Day
Fotó: Shutterstock

Ezt támasztja alá a méhpusztulások kivizsgálása során végzett technológiai ellenőrzések és analitikai vizsgálatok többsége is. A hatóságok kiemelten kezelik a méhpusztulási eseteket, melyek vizsgálata során az elhullás környezetében található, méhekre attraktív kultúrák növényvédelmi kezeléseit is mindig ellenőrzik. A bejelentett mérgezés-gyanúk kivizsgálása során évente mindössze az esetek 5-10 százalékában lehet megállapítani, hogy növényvédő szer okozta a mérgezést.

Uniós átlag alatt használunk növényvédő szereket

Ha megvizsgáljuk a növényvédőszer-forgalmazási adatokat mezőgazdasági területre vetítve, azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon a felhasználók 2011 óta tartósan 2 kg-nál kevesebb növényvédőszer-hatóanyagot használnak hektáronként. Vagyis Magyarországon a szerforgalmazási adatok alapján az egy hektárra jutó növényvédőszer-hatóanyag mennyisége az Európai Unió átlaga alatt van. Az utóbbi években a Nébih a jogszabályoknak megfelelően, a méhek védelme érdekében nem ad ki szükséghelyzeti engedélyeket sem a neonikotinoidok (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) szabadföldi felhasználására. Vagyis ezek, a méhpusztulásokért elsődlegesen felelőssé tett szerek már semmilyen formában sem használhatók fel itthon. 

Jól szerepeltünk a mentsük meg a méheket kezdeményezésben

Magyarországon közel 23 ezren írták alá a Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért elnevezésű európai polgári kezdeményezés (epk) támogató nyilatkozatát. A 2019 őszén nyilvántartásba vett méhbarát polgári kezdeményezést a szervezők szerint Európa-szerte több mint 1,1 millió ember támogatta, ám az ellenőrzések miatt az érvényesnek talált támogató nyilatkozatok száma változhat.

Az európai polgári kezdeményezés általános célként a méhek és az emberek egészségének védelmét határozta meg. Ebben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.

A kezdeményezés fő céljai:

  • A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, kezdve a legveszélyesebbekkel;
  • A cél e peszticidek használatának 80%-os csökkentése 2030-ig, és teljes beszüntetésük 2035-re;
  • A természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon;
  • A mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában.