Körülbelül 270 font – több mint 122 ezer forint – értékű, elegáns, körte alakú üveg is készül egy kis gyárban az Egyesült Királyságban. A ritka whiskyhez tervezett palack a nyugat-yorkshire-i Knottingleyben található Stoelzle Flaconnage egyik alkotása – írta a BBC. Ezen a telephelyen 1871 óta készítenek üvegárukat, de folyamatosan szükség van innovációkra is.
Fotó: Photononstop via AFP
A gyárat 1994-ben vette át az osztrák Stoelzle Glass Group, amely az üzemet a szeszesital-ipar számára készült palackok gyártására összpontosította. A tervezés, a palackkészítés és a díszítés egy helyen történik, derült ki a riportból.
A kereslet erős, amihez hozzájárult a ginkészítés fellendülése és a whisky iránti ázsiai kereslet.
Hogy kitűnjenek a zsúfolt piacon, a megrendelők különleges palackokat akarnak, mintás és néha színes üveggel, díszes címkékkel és művészi alkotásokkal. Ügyfeleink azt keresik, hogyan tudják terméküket kiemelkedő módon bemutatni – mondta Thomas Riss, a Stoelzle Flaconnage vezérigazgatója.
Innovációra van szükség a szigorú szabályok betartásához
Bár az üzlet élénk, a Stoelzle Flaconnage és más üveggyártók is kénytelenek súlyos döntéseket hozni az edények gyártásának módját illetően. Az keményen fellép a csomagolási hulladék és a CO2-kibocsátás ellen. Azt akarja, hogy a csomagolások könnyebbek legyenek, így kevesebb anyagra és kevesebb üzemanyagra van szükség a szállításhoz.
Az Európai Unió a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) kidolgozásán dolgozik, amely a jóváhagyás végső fázisában van.
A szabályok értelmében a tagállamoknak csökkenteniük kellene a csomagolási súlyt, és intézkedéseket kellene bevezetniük a célok teljesítése érdekében.
Az üvegedényiparban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy az üvegipar méltánytalanul kerül a célkeresztbe, mivel az üveg viszonylag nehéz a műanyaghoz vagy az alumíniumhoz képest.
A könnyű nem jelent fenntarthatót
– mutatott rá Vanessa Chesnot, a FEVE, az európai üvegedénygyártókat képviselő iparági szervezet munkatársa.
Az üveg 100 százalékban és végtelenül újrahasznosítható – tette hozzá. Bár igaz, hogy az üveg újrahasznosítása bevett folyamat, az üveg előállítása még az újrahasznosított anyagok felhasználásával is energiaigényes.
A legtöbb üveggyártás során földgázt kell elégetni, hogy a nyersanyagokat egy kemencében 1500 Celsius-fokra melegítsék. A gáz elégetése és a nyersanyagok felmelegítése egyaránt CO2-t termel.
Németország gigakemencét épített
Az észak-németországi Obernkirchenben, az Ardagh Glass Packaging (AGP) vállalatnál a világ legfejlettebb hibrid üvegkemencéjét tesztelik.
A részben a német kormány és az Európai Unió által finanszírozott, a német Sorg cég által gyártott óriás kemence kapacitása 350 tonna, ami napi egymillió sörösüveg előállításához elegendő.
Teljes üzemkész állapotában
- 80 százalékban fenntartható villamos energiával,
- 20 százalékban gázzal fog működni,
ami az AGP szerint évente 45 000 tonna CO2-t takarít meg.
A cég mérnökei most teszik próbára a kemencét: borostyánszínű üveget készítenek, ami bonyolult kémiai folyamatokat igényel, és nehezebb ellenőrizni, mint a tiszta üveg előállítását.
Az AGP szerint, ha a hibrid kemence már bizonyított, akkor a következő lépés a földgáz hidrogénnel való helyettesítése lehet.
Egy 2020-ban közzétett tanulmányban Alice Brock, a Southamptoni Egyetem PhD-kutatója összehasonlította az üveg-, műanyag- és alumíniumtartályok környezeti hatásait, és megállapította, hogy az üvegnek van a legkárosabb hatása a környezetre.
Még az újrahasznosított üvegnek is hihetetlenül nagy az energiaigénye – mutatott rá. Kevesebb csomagolást kellene használnunk, vagy újra kellene használnunk a csomagolást, vagy újra kellene hasznosítanunk, ha kell – zárta gondolatát a kutató.
