Egyre nő az anyagi kár a Lukoil Norszi nevű finomítójában, miután január 4-én a cég mérnökei felfedezték, hogy a Volga partján, Moszkvától 430 kilométerre keletre, Nyizsnij Novgorod közelében fekvő létesítmény egyik turbinája eltört, és azóta sem sikerült a javításhoz szükséges alkatrészt felhajtaniuk.
Nagyot bukott a Lukoil Nyizsnij Novgorodnál
Az egyetlen cég, amely képes lenne a javításra, az amerikai Honeywell holding UOP nevű leányvállalata ugyanis – amint az esetet követően közölte – 2022 februárja, azaz Ukrajna lerohanása óta nem szállított alkatrészt, és nem nyújtott semmilyen szolgáltatást az orosz olajipari társaságoknak.
A Norszinál januárban bekövetkezett meghibásodás ugyan eredetileg független volt a hadi eseményektől, ám a Reuters szerint a problémák a finomítóban azután súlyosbodtak igazán, hogy a Norszira februárban lecsaptak az ukrán drónok is, további berendezéseket működésképtelenné téve.
Így aztán Oroszország negyedik legnagyobb finomítója – a hírek szerint – mintegy 40 százalékkal csökkentette benzintermelését. A Norszi finomító kapacitása amúgy havi 405 ezer0 tonna benzin, ami az oroszországi össztermelés 11 százalékát teszi ki, és a részleges leállás – véli a Reuters – a Lukoilnak havonta közel százmillió dollár bevételkiesést okoz, a tonnánkénti 587 dolláros orosz benzinátlagárral számolva.
A Lukoil sorsa jól példázza az orosz energiaszektor előtt álló kihívásokat. A nyugati szankciók árnyékában kellene helyreállítaniuk az amerikai és európai mérnöki cégek segítségével felépített finomítóikat, melyeket mind sűrűbben érnek el az ukrán dróntámadások. Március 18-án például a Szlavjanszk finomítót is lángra gyújtották a drónok, ahol hasonló alkatrész-utánpótlási gondok merülhetnek fel.
Ám a szankciók ellenére sem érdeke az Egyesült Államoknak a választási évben az orosz olajipar tönkretétele, miután a világ második legnagyobb kőolajexportőre teljesítményének jelentős csökkenése Amerikában is megemelné a benzinárakat, ami a Biden-kormányzat számára kedvezőtlenül befolyásolná a választópolgárok hangulatát. Nem véletlen, hogy Washington állítólag már többször kérte Kijevet az orosz olajfinomítók támadásának leállítására.
India engedélyt kapott az orosz olaj importjára
Az amerikai pozíciót jellemzi Eric Van Nostrand, a washingtoni pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának csütörtöki kijelentése is, amely szerint az Egyesült Államok sohasem várta el Indiától, hogy állítsa le az orosz olaj importját, mivel Washingtonnak nem érdeke, hogy az ukrajnai háború miatt ellátási sokkok érjék a globális olajpiacot.
A szankciórendszer célja, hogy csökkentse Putyin bevételeit
– mondta a Bloomberg szerint Van Nostrand Újdelhiben. Az orosz olaj már nem ugyanaz a termék a finomítás után, és ezért nem esik a szankciók alá – tette hozzá.
Ezek szerint Washingtonnak nem okoz fejfájást, hogy Oroszország, amely az ukrajnai invázió előtt jelentéktelen szerepet játszott India ellátásában, a háború kitörése óta a szubkontinens első számú beszállítójává vált.
Az óvatos amerikai pozíciót indokolja az OPEC+ olajkartell termeléskorlátozó stratégiája is, amelyet éppen szerdán erősítettek meg az együttműködésben részt vevő olajexportáló országok, bár ennek eddig nem volt különösebb árnövelő hatása. Az északi-tengeri Brent hordóját csütörtök délután 89,3 dollár körül, míg az amerikai WTI-t 85,3 dolláron jegyzik.
