Menekülnek a külföldi befektetők a német ingatlanpiacról
Kerülik a nemzetközi befektetők a német ingatlanügyleteket, visszahúzódnak az évtizedek óta legnagyobb válságát élő piacról, ami tovább súlyosbíthatja Európa legnagyobb gazdaságának gondjait.
A BNP Paribas Real Estate adatai szerint az első negyedévben külföldiek vették meg a német kereskedelmi ingatlanok 35 százalékát – kevesebbet, mint 2013 óta bármelyik évben. A koronavírus-járvány előttihez képest 70 százalékkal estek vissza az eladások.
Németország kezd ismét „Európa beteg embere” lenni, mint az 1990-es évek végén, és az ország legnagyobb ingatlanfejlesztője, Kurt Zech szerint a piac mindaddig küszködni fog, amíg a külföldi befektetők vissza nem térnek.
Visszavárják a nagy amerikai cégeket
„Az amerikaiaknak kell visszajönniük. Amikor a világ Blackstone-jai, BlackRockjai, Morgan Stanley-jei és Carlyle-jai vásárolnak a német piacon, azt mások is észre fogják venni, és akkor mindannyian tudni fogjuk, hogy elértük a mélypontot, innen már felfelé vezet az út” – nyilatkozta a Reutersnek.
Az alacsony kamatok, az olcsó orosz energia és az erős gazdaság évekig pörgette a német ingatlanszektort, amely évente 730 milliárd euróval járult hozzá a GDP-hez,
ez a teljes kibocsátás mintegy ötöde – emlékeztetett a hírügynökség.
Ennek a fellendülésnek azonban vége lett, amikor a féktelen infláció arra kényszerítette az Európai Központi Bankot (EKB), hogy gyorsan megemelje a hitelfelvételi költségeket. Az ingatlanfinanszírozás elapadt, az ügyletek ritkultak, a projektek elakadtak, a nagy fejlesztők csődbe mentek, bankok inogtak meg. Az ágazat Berlin beavatkozását kérte.
Köhög a gazdaság motorja
A kereskedelmi ingatlanok ára 2023-ban 10,2 százalékkal, 2024 első negyedévében további 9,6 százalékkal zuhant, és a VDP bankszövetség szerint a bajoknak még koránt sincsen vége.
Németország volt a stabilitás világítótornya Európában, özönlöttek ide az emberek, hogy ingatlant vásároljanak. Most viszont köhög a gazdaság motorja, javításra szorul. Már nem az a csillogó újdonság, amit a befektetők akarnak
– foglalta össze Carsten Brzeski, a holland ING Németországgal foglalkozó vezető közgazdásza.
Voltak évek, amikor a németországi piac zömét kitevő kereskedelmi ingatlanok felét a külföldiek vásárolták meg – ez esett le tavaly 37, az első három hónapban pedig 35 százalékra.
Bár a magas kamatlábak egész Európában és világszerte is súlyosan érintették az ingatlanszektort, Németországban különösen kritikussá vált a helyzet, ott a legrosszabb a hangulat a szektorban.
Egy neve elhallgatását kérő fejlesztő elmondta a hírügynökségnek, hogy elhagyni tervezi Németországot más piacok, például az Egyesült Királyság kedvéért, ahol erősebb a befektetői érdeklődés, és a várakozások szerint hamarabb talpra áll az ágazat.
Az egész német gazdasági modell kérdésessé vált
A magas energiaárak, a gyenge globális kereslet, a nettó zéró gazdaságra való átállás okozta zavarok és a növekvő kínai verseny az egész német gazdasági modell létjogosultságát megkérdőjelezi.
Sok vállalatvezető szerint közel áll az összeomláshoz a történelmileg erős német ipari bázis.
A közgazdászok tanácsa a múlt héten visszavágta a növekedési kilátásokat, arra számít, hogy a német GDP alig fog bővülni az idén, és Olaf Scholz kancellár is elismeri, hogy „precedens nélküli kihívások” állnak az ország előtt.
Hiányzik a domináns nagyváros
Az is problémát jelent Németország esetében, hogy nincs egy olyan domináns nagyváros, mint London vagy Párizs, ami eltántorítja a befektetőket, akik az ilyen helyeket keresik.
Ráadásul a német ingatlantulajdonosok próbálják
úgy túlélni a nehezebb időszakokat, hogy nem engednek az árból,
ami szintén elriasztja a befektetőket, és késlelteti az üzlet újbóli felfutását. Míg más országokban 20-30 százalékkal engedtek az árakból, Németországban csak pár százalékkal – emlékeztetett Hela Hinricks, a Jones Lang LaSalle vezető kutatási elemzője.
