Kína olcsó hitelekkel pörgeti fel a gazdaságot

Kína azt fontolgatja, hogy akár 1 ezermilliárd jüan (50,7 ezermilliárd forint) tőkét juttat legnagyobb állami bankjainak, a finanszírozás főként új, különleges államkötvények kibocsátásából származhat. A névtelenséget kérő források hozzátették: a részleteket még nem véglegesítették, azok még változhatnak.

A hat legnagyobb pénzintézet tőkeszintje jóval meghaladja a követelményeket, azonban Peking igyekszik tovább erősíteni a bankszektort, a távol-keleti ország vezetése a gazdaság élénkítése érdekében felpörgetné az olcsó hitelezést. Ennek jegyében a kínai jegybank júliusban csökkentette az irányadó kamatlábat, a jövőben pedig további kamatvágások jöhetnek.

A Bloomberg emlékeztet: nem ez lenne az első alkalom, hogy Kína jelentős támogatást nyújt a bankjainak, amelyek nagyobbik része még mindig többségi állami tulajdonban van. A világ második legnagyobb gazdasága először az 1990-es évek végén mentette meg négy nagy pénzintézetét, amikor a nem teljesítő hitelek aránya 40 százalékra emelkedett.  

A kormány a 2000-es évek elején 60 milliárd dollárnyi devizatartalékot juttatott az ICBC, a Bank of China és a China Construction feltőkésítésére, míg 2008-ban az Agricultural Bank mintegy 19 milliárd dolláros mentőcsomagot kapott. Az ország legfőbb vezetőit tömörítő politikai bizottság ugyanis kötelezettséget vállalt anno a lakáspiac stabilizálására.

Ráfér a gazdasági élénkítés Kínára

A Goldman Sachs és a Citigroup 4,7 százalékra vágta vissza a kínai gazdaság idei éves növekedési kilátásait, miután az augusztusi ipari termelés öthavi mélypontra lassult, ami ismét felhívta a figyelmet a lassú kilábalásra és további ösztönzők szükségességére. A friss előrejelzés elmarad a kínai kormány 5 százalékos növekedési prognózisától.

A Goldman Sachs korábban 4,9, a Citigroup 4,8 százalékos bővülésre számított az egész évet tekintve a világ második legnagyobb gazdaságában. Az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató ugyanakkor a jövő évi növekedési kilátásokon nem módosított, azokat változatlanul 4,3 százalékon tartotta.

A Citigroup azonban 2025-re is a korábbinál alacsonyabb növekedésre számít, 4,5 százalék helyett csak 4,2 százalékra a friss előrejelzés szerint. Ehhez kapcsolódik, hogy a kínai ipari termelés augusztusban 4,5 százalékkal bővült éves szinten a júliusi 5,1 százalékos ütem után, míg a fogyasztás legfőbb mérőszámának tekintett kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal nőtt.

Az utóbbi szintén elmaradt a júliusi 2,7 százalékos növekedéstől és a 2,5 százalékos elemzői várakozásoktól is, bár ezekkel az adatokkal számos európai ország boldog lenne.

Ugyanakkor jó hírek is akadnak: az export augusztusban a piaci várokozásokat is meghaladva, éves szinten 8,7 százalékkal bővült.

Hui Shan, a Goldman Sachs vezető kínai közgazdásza a Business Insider tudósítása szerint úgy vélekedett, hogy hosszú visszaesés után fordulat előtt állhat a világ második legnagyobb gazdasága a költségvetési lazításnak, az erős exportdinamikának és az időjárással kapcsolatos kockázatok enyhülésének köszönhetően.

A bejelentés hatására a sanghaji tőzsdeindex 3,6 százalékkal, míg a hongkongi Hang Seng 4,2 százalékkal lőtt ki. Az eufória átterjedt a többi ázsiai börzére is, sőt Európában is masszív pluszba lendültek az indexek, a frankfurti DAX például több mint 1 százalékkal lódult meg.