Németország százéves lemaradásba került a fegyverkezéssel
„Visszatért a háború Európába” – ütős megállapítás az Ukrajna-összecsapás kapcsán a kieli világgazdasági intézet, az IfW legújabb kiadványából. A háború hosszúnak ígérkezik, ezért a fegyverkezés, fegyvergyártás központi kérdéssé válik – vélekednek a szerzők, akik kidolgozták az IfW legújabb mutatószámát, a KMPT-t – Kiel Military Procurement Tracker –, a katonai beszerzések nyomon követésének kieli mutatóját.
Mi kell a háborúhoz?
Mi kell a háborúhoz? Szun Ce kínai filozófustól (A háború művészete) az olasz hivatásos katonáig, katonai elemzőig, diplomatáig, Raimondo Montecuccoliig a hadiipari stratégák a ráfordításokat hangsúlyozzák. A 17. századi olasz tábornok legendás mondása szerint három dolog kell a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Európában pedig ma éppen ez hiányzik. A Politico méltatja a teljes terjedelmében közzétett Mario Draghi-jelentést Európa versenyképességéről.
Tele van jó szándékú javaslatokkal – de ezek nagy pénzbe kerülnek
– szól a summázás.
Draghi évi 800 milliárd eurós EU-beruházásokról álmodozik, miközben az EU s annak hajtómotorja, Németország egyre jobban legatyásodik. Nemhogy 800 milliárdot, de a tizedét is alig tudják összekaparni. Ezernyi teher nehezedik az EU-vezetés vállára is, aminek elviselését a fokozódó politikai-gazdasági megosztottság – energiakérdések, klímaváltozás kezelése, migráció – mellett az új tagok felvétele, Ukrajna támogatásának terhe is nehezíti.
Ukrajna ugyanis roppant pénzekbe kerül és némelyik EU/NATO-tagország a szó szoros értelmében lesöpörte a padlást, egész fegyvernem-felszereléseket – például Dánia a teljes tüzérségét – adott az országuk egységéért harcoló ukránoknak.
Ezt most részben az EU-n hajtanák be. Kijev gazdasági helyzete a támogatások dacára kétségbeejtő. A Moody’s és az S&P szerint Kijev technikailag csődbe került, nem tudja törleszteni a felvett kölcsönök esedékes részleteit.
A Moody’s Ukrajna hitelezőinek 71 százalékos veszteségéről beszél.
Ki fog ezután pénzt invesztálni Ukrajna újjáépítésébe?
Nyugat-Európa fegyverkezése lemaradni látszik
Míg Oroszország az utóbbi két évben növelte hadiipari kapacitásait, addig Nyugat-Európa e tekintetben lemaradni látszik, legalábbis az ütem tekintetében – derül ki a KMPT-mérőszámhoz fűzött kommentárból.
Oroszország hadiipari kapacitásai jóval többet termelnek, mint amennyit az orosz csapatok a harcokban vesztenek
– derül ki a dokumentumból.
Különösen letaglózó Európa ipari kulcsországának, Németországnak mint hagyományosan az európai (hadi)ipar gerincének a megroppanása.
„Figyelemmel kísértük a védelmi ipari beszerzéseket Németországban, és megállapítottuk, hogy 2022 februárja után másfél évig a német hadiipari kapacitásnövekedés lassú volt. Tavaly az év utolsó részében a helyzet e tekintetben tovább romlott” – állapítják meg a szerzők.
Figyelembe véve Németországban az utolsó évtizedek masszív fegyverzetvesztését és a beszerzések jelenlegi sebességét, megállapítottuk, hogy egyes létfontosságú fegyverrendszerekben Németország száz év alatt sem éri el a 2004-es szintjét
– írják az IfW kutatói, akik a keresleti oldal stabilizálásában látják a megoldást.
Eszerint Németországnak nem kell bevezetnie a hadigazdálkodást orosz mintára, hanem egyre növekvő és megbízható keresletet kell biztosítania, amely maga után húzza a kapacitásbővülést is – vélekednek, hozzátéve, hogy e mögé egy hosszú távú európai fegyverkezési stratégiát kellene állítani. Ennek alapján pedig Németország és Európa – egy integrált európai piac meglétét és az abból adódó költséghatékonyságot feltételezve – az innovációra és a technológiai felsőbbrendűségre építhetne. Ehhez ad támogatást az új KMPT-mutató – vélik a szerzők.
Moszkva támadásának lélektani hatása van, katonai szempontból elhanyagolható
Noha Moszkva több mint száz ukrán repülőgép-típusú, azaz zajos belső égésű motorral meghajtott drón célpontjává vált, a támadó légi eszközök nem jutottak el a Budapestnél tízszer nagyobb területű orosz főváros közigazgatási határain belülre – legalábbis a helyi jelentések szerint. A támadásnak elsősorban lélektani hatása van, katonai jelentősége elhanyagolható.
A Moszkva körüli városokig – Kolomna, Ramenszkoje, Zsukovszkij – repült ukrán drónok néhányszor tíz kilogrammos robbanófeje nem versenyezhet rombolóerőben a Kijev belső kerületeit korábban ért, önállóan manőverező orosz robotrepülőgépek (cirkáló rakéta), ballisztikus és hiperszonikus (Iszkander-M, Kinzsal) rakéták 400–700 kilogrammos robbanófejével.
Oroszország csapásmérő ereje továbbra is a Don-medencét (Donbasz) tekinti a fő célterületnek, folytatva az előrenyomulást. Ukrán elemzők szerint távlatilag veszélybe kerülhet a vasúti-közúti csomópontnak számító Pokrovszk mellett Dnyipro – igen jelentős hadiipari üzemeknek helyet adó – nagyvárosa is. Az utóbbi azért, mert a Dnyeper folyó partján fekszik, akárcsak Zaporizzsja vagy Herszon, így a – mindenütt a Dnyeper folyó bal partja vonaláig tervbe vett – feltételezett orosz előrenyomulás egyik célterülete lehet.
Nyugati elemzők is egyre gyakrabban bírálják a kurszki területre való betörés ukrán tervét, mert széthúzza, megnyújtja a frontvonalakat. Ez a taktika mindig az erősebb és jobb logisztikai pozíciójú félnek – jelen esetben egyértelműen az oroszoknak – kedvez.
A kurszki területen a betört ukrán kontingens területfoglalása gyakorlatilag leállt. „A kacapok (az oroszok ukrán gúnyneve) nyugati frontvonalunkon támadnak” – írja a DeepState ukrán hírszerző cég.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter eközben Kijevben bejelentette, hogy Biden elnök és Starmer brit kormányfő washingtoni egyeztetését követően közli Washington álláspontját az amerikai fegyverek oroszországi bevetésének feltételeiről.
