Vége egy korszaknak: fizetőssé tennék a német autópályákat – akkora a baj Németországban
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a német úthálózat súlyosan elavult és olyannyira elhasználódott, hogy sürgősen útfelújítási programot kellene hirdetni. Csakhogy egyelőre nem találják a pénzt a költségvetésben a német autópályák rendbetételéhez.
Pedig a finanszírozás előteremtése nemcsak az indokolt útépítések miatt létkérdés, hanem konkrétan a német infrastruktúraépítő és -építtető cégek megmentése érdekében is elengedhetetlen lépés.
Még november közepén az egyik legjelentősebb állami útépítő cég, a DEGES GmbH vészhelyzetet hirdetett a Közlekedési Minisztériumnak küldött levelében. Mint kiderült, csak 2024-re 200 millió eurónyi (átszámítva nagyjából 80 milliárd forint) kifizetésnek nem tud eleget tenni, ezeket a számlákat ezért kénytelen 2025-re átütemezni.
Csakhogy jövőre mintegy 1,4 milliárd eurós költségvetési keretet szabtak meg a számára, miközben 1,7 milliárd euróra lett volna szüksége ahhoz, hogy új útépítési projekteket is megkezdhessen. Azonban miután a 200 millió eurós lyuk betömése is a jövő évi büdzsé terhére megy, így mindössze 1,2 milliárd euróval kalkulálhat, vagyis rögtön 500 millió euróval kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat az eredeti tervekhez képest. Ez pedig praktikusan azt jelenti, hogy szünetelteti az új pályázati felhívásokat és 2024 után 2025-ben sem indulnak új beruházások.
A DEGES kálváriája nem egyedüli. A WELT am Sonntag korábbi jelentése szerint az Autobahn GmbH, ami a második legnagyobb állami útépítő cég kasszájából 1,5 milliárd euró hiányzik. A Business Insider szerint százmillió eurós nagyságrendben állnak a kifizetetlen számlák.
Vége egy korszaknak: fizetőssé tennék a német autópályákat
Ezen a ponton merült fel, ráadásul rendkívül befolyásos szinten, hogy zárják le az ingyenes német autópályák korszakát. A németországi sztrádákról két állítás talán mindenki számára ismert:
- nincs tempólimit, vagyis legnagyobb megengedett sebesség (lásd: a cikk alján lévő videó), ami Magyarországon például 130 kilométer per óra,
- személyautók számára nem kell útdíjat fizetni.
Igaz, hogy egyik pont sem teljesül maradéktalanul, hiszen egyrészt a német autópálya-hálózat sűrűn szabdalt sebességkorlátozásoktól, másrészt bizonyos útvonalakon (Warnow-alagút, Herren-alagút) eddig is kellett fizetni, de az elv mégiscsak az, hogy a német autópályán nincs felső sebességhatár, sem pedig autópálya-matrica 7,5 tonna alatt.
Legalábbis eddig. Merthogy a német építőipari szövetség, a Bauindustrie bejelentette, hogy általános autópályadíj bevezetésé tesznek javaslatot, amint lezajlottak az előrehozott választások Németországban. Ennek tervezett időpontja február 23. Tehát szűk két hónap múlva hivatalosan is megjelenhet a piaci tervezet a fizetős német autópályákról.
A Bauindustrie vezetője, Tim-Oliver Müller a BILD-nek egyértelműen azzal indokolta a lépést, mert nincs pénz a leromlott német utak felújítására. „Támogatom az autópályadíj elgondolását. Az ebből befolyó bevételt kizárólag útépítésre lehetne fordítani.”
A számítások szerint évente körülbelül hárommilliárd eurót (átszámítva 1200 milliárd forint) hozhat
– hívta fel a figyelmet. További részleteket nem árult el, azt azonban még közölte, hogy több díjterméket, így napi, havi és éves autópálya-matricát is bevezethetnek a személyautósok számára. Végezetül megjegyezte, hogy autópályadíj nélkül Németországban fennáll a közúti közlekedés összeomlásának a veszélye.
A patinás ADAC, Európa legnagyobb autóipari szövetségének feljegyzése szerint a német autópálya-hálózat mintegy 13 200 kilométer hosszú, ezzel pedig a kontinens és a világ egyik legnagyobb ilyen infrastruktúrája. Összesen 120 különböző autópálya épült a németeknél, az elsőt még 1932. augusztus 6-án adta át Köln akkori polgármestere, Konrad Adenauer. A húsz kilométeres szakasz Bonn és Köln városait kötötte össze.
Mindez eltörpül az A7-es mellett, ami Németország legfontosabb észak-déli összeköttetése és 962 kilométerével a leghosszabb német autópálya. Az útvonal
- Flensburgból
- Hamburgon,
- Hannoveren,
- Kasselen,
- Würzburgon
- és Ulmen keresztül
- Füssenbe vezet.
Németország legrövidebb autópályája az A831, Stuttgartban kezdődik és itt is ér véget, összesen mindössze 2,3 kilométer hosszú.
Fizetős német autópályák: egyszer már megpróbálták
Az ingyenes, nem fizetős német autópályák megszüntetésére nem először tesznek kísérletet. Azonban a mostani esélyét növeli, hogy a német gazdaság talán még sose volt ekkora bajban az újraegyesítés óta.
Tíz évvel ezelőtt a CSU már megpróbálta bevezetni a személygépjárművek autópályadíjat, de úgy, hogy az elsősorban a külföldi járműveket terhelte. Nem meglepő módon ezt a kísérletet az Európai Bíróság diszkriminatív jogalkotásnak minősítette és jogszabályellenesnek mondta ki.
Ezúttal viszont általános érvényű, vagyis a német állampolgárokat egyaránt terhelő autópálya-matricáról lenne szó. Cserében azt vetették fel a Bauindustrie részéről, hogy a német állam csökkentse néhány centtel az üzemanyag jövedéki adóját, illetve alkalmazzon könnyítést a gépjárműadónál.
Talán nem különösebben meglepő, hogy az éppen kicsúcsosodó német választási kampányban a nagypolitika tartózkodónak, elutasítónak mutatja magát a német autópálya-matrica ötletével szemben. A győzelemre esélyes CDU úgy nyilatkozott, hogy több terhet nem akarnak kivetni a járművezetőkre és szerinte az útépítésekre másképp kellene előteremteni a forrást. Az eltűnés rémével viaskodó FDP pedig azt hangsúlyozta, hogy a mobilitásnak megfizethetőnek kell maradnia.
Érdekes lesz azonban figyelni, hogy a márciustól újonnan felálló (már amennyiben eredményes lesz az előrehozott választás) német kormány hogyan viszonyul majd hivatalosan a fizetős német autópályák megvalósítása iránt.
