Elsőre talán furcsának tűnhet, de a német úthálózat súlyosan elavult és olyannyira elhasználódott, hogy sürgősen útfelújítási programot kellene hirdetni. Csakhogy egyelőre nem találják a pénzt a költségvetésben a német autópályák rendbetételéhez.
Pedig a finanszírozás előteremtése nemcsak az indokolt útépítések miatt létkérdés, hanem konkrétan a német infrastruktúraépítő és -építtető cégek megmentése érdekében is elengedhetetlen lépés.
Még november közepén az egyik legjelentősebb állami útépítő cég, a DEGES GmbH vészhelyzetet hirdetett a Közlekedési Minisztériumnak küldött levelében. Mint kiderült, csak 2024-re 200 millió eurónyi (átszámítva nagyjából 80 milliárd forint) kifizetésnek nem tud eleget tenni, ezeket a számlákat ezért kénytelen 2025-re átütemezni.
Csakhogy jövőre mintegy 1,4 milliárd eurós költségvetési keretet szabtak meg a számára, miközben 1,7 milliárd euróra lett volna szüksége ahhoz, hogy új útépítési projekteket is megkezdhessen. Azonban miután a 200 millió eurós lyuk betömése is a jövő évi büdzsé terhére megy, így mindössze 1,2 milliárd euróval kalkulálhat, vagyis rögtön 500 millió euróval kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat az eredeti tervekhez képest. Ez pedig praktikusan azt jelenti, hogy szünetelteti az új pályázati felhívásokat és 2024 után 2025-ben sem indulnak új beruházások.
A DEGES kálváriája nem egyedüli. A WELT am Sonntag korábbi jelentése szerint az Autobahn GmbH, ami a második legnagyobb állami útépítő cég kasszájából 1,5 milliárd euró hiányzik. A Business Insider szerint százmillió eurós nagyságrendben állnak a kifizetetlen számlák.
Ezen a ponton merült fel, ráadásul rendkívül befolyásos szinten, hogy zárják le az ingyenes német autópályák korszakát. A németországi sztrádákról két állítás talán mindenki számára ismert:
Igaz, hogy egyik pont sem teljesül maradéktalanul, hiszen egyrészt a német autópálya-hálózat sűrűn szabdalt sebességkorlátozásoktól, másrészt bizonyos útvonalakon (Warnow-alagút, Herren-alagút) eddig is kellett fizetni, de az elv mégiscsak az, hogy a német autópályán nincs felső sebességhatár, sem pedig autópálya-matrica 7,5 tonna alatt.
Legalábbis eddig. Merthogy a német építőipari szövetség, a Bauindustrie bejelentette, hogy általános autópályadíj bevezetésé tesznek javaslatot, amint lezajlottak az előrehozott választások Németországban. Ennek tervezett időpontja február 23. Tehát szűk két hónap múlva hivatalosan is megjelenhet a piaci tervezet a fizetős német autópályákról.
A Bauindustrie vezetője, Tim-Oliver Müller a BILD-nek egyértelműen azzal indokolta a lépést, mert nincs pénz a leromlott német utak felújítására. „Támogatom az autópályadíj elgondolását. Az ebből befolyó bevételt kizárólag útépítésre lehetne fordítani.”
A számítások szerint évente körülbelül hárommilliárd eurót (átszámítva 1200 milliárd forint) hozhat
– hívta fel a figyelmet. További részleteket nem árult el, azt azonban még közölte, hogy több díjterméket, így napi, havi és éves autópálya-matricát is bevezethetnek a személyautósok számára. Végezetül megjegyezte, hogy autópályadíj nélkül Németországban fennáll a közúti közlekedés összeomlásának a veszélye.
A patinás ADAC, Európa legnagyobb autóipari szövetségének feljegyzése szerint a német autópálya-hálózat mintegy 13 200 kilométer hosszú, ezzel pedig a kontinens és a világ egyik legnagyobb ilyen infrastruktúrája. Összesen 120 különböző autópálya épült a németeknél, az elsőt még 1932. augusztus 6-án adta át Köln akkori polgármestere, Konrad Adenauer. A húsz kilométeres szakasz Bonn és Köln városait kötötte össze.
Mindez eltörpül az A7-es mellett, ami Németország legfontosabb észak-déli összeköttetése és 962 kilométerével a leghosszabb német autópálya. Az útvonal
Németország legrövidebb autópályája az A831, Stuttgartban kezdődik és itt is ér véget, összesen mindössze 2,3 kilométer hosszú.
Az ingyenes, nem fizetős német autópályák megszüntetésére nem először tesznek kísérletet. Azonban a mostani esélyét növeli, hogy a német gazdaság talán még sose volt ekkora bajban az újraegyesítés óta.
Tíz évvel ezelőtt a CSU már megpróbálta bevezetni a személygépjárművek autópályadíjat, de úgy, hogy az elsősorban a külföldi járműveket terhelte. Nem meglepő módon ezt a kísérletet az Európai Bíróság diszkriminatív jogalkotásnak minősítette és jogszabályellenesnek mondta ki.
Ezúttal viszont általános érvényű, vagyis a német állampolgárokat egyaránt terhelő autópálya-matricáról lenne szó. Cserében azt vetették fel a Bauindustrie részéről, hogy a német állam csökkentse néhány centtel az üzemanyag jövedéki adóját, illetve alkalmazzon könnyítést a gépjárműadónál.
Talán nem különösebben meglepő, hogy az éppen kicsúcsosodó német választási kampányban a nagypolitika tartózkodónak, elutasítónak mutatja magát a német autópálya-matrica ötletével szemben. A győzelemre esélyes CDU úgy nyilatkozott, hogy több terhet nem akarnak kivetni a járművezetőkre és szerinte az útépítésekre másképp kellene előteremteni a forrást. Az eltűnés rémével viaskodó FDP pedig azt hangsúlyozta, hogy a mobilitásnak megfizethetőnek kell maradnia.
Érdekes lesz azonban figyelni, hogy a márciustól újonnan felálló (már amennyiben eredményes lesz az előrehozott választás) német kormány hogyan viszonyul majd hivatalosan a fizetős német autópályák megvalósítása iránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.