késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A szíriai menekülteknek eszük ágában sincs tömegesen hazamenni
A Közel-Keleten és Európában szétszórtan élő mintegy 6 millió szíriai menekült számára a múlt hét drámai eseményei, Aszad elnök elmenekülése az országból, az általa vezetett rezsim összeomlása, megnyitotta a visszautat. A szíriai menekültek tömeges hazatérése azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik.
A rezsim bukása utáni első napokban a híradásokban és a közösségi médiában közzétett videókban ujjongó menekültek esküdöztek, hogy hazatérnek. Amint azonban a kedélyek kicsit lecsillapodtak, az eufórikus optimizmust sokaknál ellensúlyozta az a bizonytalanság, hogy mi várhat rájuk Szíriában, valamint az a tény, hogy új otthonukban már elkezdtek gyökeret ereszteni.
A probléma különösen Törökországban súlyos, ahol 3 millió szíriai menekült él - ez a világ legnagyobb menekült népessége. A török politika hajlamos őket teherként bemutatni, a Bloomberg szerint azonban számos vállalkozás az olcsó munkaerő miatt támaszkodik rájuk.
A szíriai menekültek fontosak a török gazdaságnak
A Törökországban tartózkodó szíriai menekültek körülbelül egyharmada dolgozik az ország informális gazdaságában, különösen a feldolgozóiparban, a textiliparban és a turizmusban. Ha távoznának,
a fő hatás a munkaerő árának növekedése lenne
– mondja Murat Erdogan menekültügyi szakértő (aki nem rokona a török elnöknek), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által támogatott „Szíriai Barométer” című kutatási projekt szerzője.
A Bloomberg közgazdásza, Selva Bahar Baziki egyetért.
- Ha a menekültek elég jelentős része mégis úgy dönt, hogy visszatér – és ez egy nagy ha – , az valószínűleg magasabb inflációt eredményezne Törökországban” – mondja.
- Ez az alacsonyabb keresletből származó dezinflációs hatás és a munkaerőköltségekből származó felfelé irányuló nyomás eredőjeként következne be – teszi hozzá.
Politikai következmények
Aztán ott van a politikai dimenzió. Bár a szíriaiakat kezdetben vendégként fogadták, tartós jelenlétük az országban komoly társadalmi feszültségek forrásává vált, különösen mivel az elmúlt nyolc év gazdasági visszaesése miatt a törökök számára szűkössé váltak a munkahelyek.
Recep Tayyip Erdogan elnök annak idején azzal érvelt, hogy a menekültek befogadása erkölcsi és vallási kötelesség. Pártja, az AK azonban számos nagyvárosban, köztük Isztambulban és a szíriai határhoz közeli Gaziantepben veszített teret, ahol
a menekültek nagy koncentrációját okolják a bérleti díjak megugrása és a munkahelyekért folyó verseny fokozódása miatt.
Az elnököt továbbra is súlyos bírálatok érik, még támogatói részéről is, amiért a gazdasági lejtmenet közepette ennyi menekültet fogad be. A tömeges visszatérés tehát növelné politikai tekintélyét. Ez lehet a magyarázat arra, hogy Törökország miért ösztönzi az önkéntes visszatérést, és miért nyitott meg egy második határátkelőt a folyamat felgyorsítása érdekében.
A menekültügyi szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy
a gyors visszatérésre vonatkozó elvárások nem reálisak.
Sokakat elriaszt a hosszú polgárháború által Szíriában okozott pusztítás. „A menekültek nem valószínű, hogy tömegesen térnek haza, mielőtt az országot újjáépítik és biztonságossá teszik, nem világos, hogy ez mikor vagy egyáltalán megtörténik-e” – mondja.
Európa több országában azonban már felfüggesztették a menedékkérést a szíriai menekültek számára,
Ausztriában pedig már előkészítik a kitoloncolási programot is. Németországban november elejéig több mint tízezer szíriai nyújtott be menedékkérelmet, melyeket most mind felfüggesztettek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.