A szíriai menekülteknek eszük ágában sincs tömegesen hazamenni
A Közel-Keleten és Európában szétszórtan élő mintegy 6 millió szíriai menekült számára a múlt hét drámai eseményei, Aszad elnök elmenekülése az országból, az általa vezetett rezsim összeomlása, megnyitotta a visszautat. A szíriai menekültek tömeges hazatérése azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik.
A rezsim bukása utáni első napokban a híradásokban és a közösségi médiában közzétett videókban ujjongó menekültek esküdöztek, hogy hazatérnek. Amint azonban a kedélyek kicsit lecsillapodtak, az eufórikus optimizmust sokaknál ellensúlyozta az a bizonytalanság, hogy mi várhat rájuk Szíriában, valamint az a tény, hogy új otthonukban már elkezdtek gyökeret ereszteni.
A probléma különösen Törökországban súlyos, ahol 3 millió szíriai menekült él - ez a világ legnagyobb menekült népessége. A török politika hajlamos őket teherként bemutatni, a Bloomberg szerint azonban számos vállalkozás az olcsó munkaerő miatt támaszkodik rájuk.
A szíriai menekültek fontosak a török gazdaságnak
A Törökországban tartózkodó szíriai menekültek körülbelül egyharmada dolgozik az ország informális gazdaságában, különösen a feldolgozóiparban, a textiliparban és a turizmusban. Ha távoznának,
a fő hatás a munkaerő árának növekedése lenne
– mondja Murat Erdogan menekültügyi szakértő (aki nem rokona a török elnöknek), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által támogatott „Szíriai Barométer” című kutatási projekt szerzője.
A Bloomberg közgazdásza, Selva Bahar Baziki egyetért.
- Ha a menekültek elég jelentős része mégis úgy dönt, hogy visszatér – és ez egy nagy ha – , az valószínűleg magasabb inflációt eredményezne Törökországban” – mondja.
- Ez az alacsonyabb keresletből származó dezinflációs hatás és a munkaerőköltségekből származó felfelé irányuló nyomás eredőjeként következne be – teszi hozzá.
Politikai következmények
Aztán ott van a politikai dimenzió. Bár a szíriaiakat kezdetben vendégként fogadták, tartós jelenlétük az országban komoly társadalmi feszültségek forrásává vált, különösen mivel az elmúlt nyolc év gazdasági visszaesése miatt a törökök számára szűkössé váltak a munkahelyek.
Recep Tayyip Erdogan elnök annak idején azzal érvelt, hogy a menekültek befogadása erkölcsi és vallási kötelesség. Pártja, az AK azonban számos nagyvárosban, köztük Isztambulban és a szíriai határhoz közeli Gaziantepben veszített teret, ahol
a menekültek nagy koncentrációját okolják a bérleti díjak megugrása és a munkahelyekért folyó verseny fokozódása miatt.
Az elnököt továbbra is súlyos bírálatok érik, még támogatói részéről is, amiért a gazdasági lejtmenet közepette ennyi menekültet fogad be. A tömeges visszatérés tehát növelné politikai tekintélyét. Ez lehet a magyarázat arra, hogy Törökország miért ösztönzi az önkéntes visszatérést, és miért nyitott meg egy második határátkelőt a folyamat felgyorsítása érdekében.
A menekültügyi szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy
a gyors visszatérésre vonatkozó elvárások nem reálisak.
Sokakat elriaszt a hosszú polgárháború által Szíriában okozott pusztítás. „A menekültek nem valószínű, hogy tömegesen térnek haza, mielőtt az országot újjáépítik és biztonságossá teszik, nem világos, hogy ez mikor vagy egyáltalán megtörténik-e” – mondja.
Európa több országában azonban már felfüggesztették a menedékkérést a szíriai menekültek számára,
Ausztriában pedig már előkészítik a kitoloncolási programot is. Németországban november elejéig több mint tízezer szíriai nyújtott be menedékkérelmet, melyeket most mind felfüggesztettek.
