A lengyelek is árstopról beszélnek, nem csak Nagy Márton

Mint A Gyűrűk Ura című népszerű regényben a gonosz Szauron visszatérését, olyan rossz érzésekkel emlegetik Közép-Európában az infláció új erőre kapását az elmúlt hetekben-hónapokban. A napokban összesűrűsödtek az események. Pénteken a konzervatív irányítású Horvátország vezetett be árstopot újabb termékekre, az eszköz magyarországi visszahozásáról a meglepően magas januári inflációs adat keddi közlése után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, a balra csúszott kormányzású lengyeleknél pedig ismét az áramárak korlátozása lett a téma. Jobb vagy bal, úgy tűnik, ebben a kérdésben nem vízválasztó a régióban.

A magyar kormányhoz hasonlóan Lengyelország már most is védi a háztartásokat az energia szélsőséges megdrágulás ellen, az áram árát számukra megawattonként 500 zlotyra korlátozták. 

Lengyel rezsivédelem: a jobboldali kormány vezette be, Tuskék őrizgetik

A „sapkát” nem Donald Tusk kormánya vezette be, hanem jobboldali elődje még 2022-ben. De Tuskék megtartották, sőt tavaly meg is hosszabbították, mégpedig úgy, hogy csak a májusban esedékes lengyel elnökválasztás után járjon le, a harmadik negyedév végén.

Az infláció a régiónkban jobban fáj, mint Nyugaton, nemcsak azért, mert sok nyugati országban még mindig jóval magasabbak a jövedelmek, hanem azért is, mert a fejlődő közép-európai régióban az inflációs hullámok mindig nagyobbak szoktak lenni.

A lengyel ársapka természetszerűleg népszerű, a kivezetése pedig nem. Könnyen elképzelhető verzió tehát, hogy az utóbbit májusig akkor sem sokat emlegetik, ha végül mégis megtörténik. Kedden  Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter beszélt a témáról az RMF rádiónak.

Árstop az áramra: a miniszter szerint ezután se lehessen drágítani

A Bloomberg idézi: a miniszter elmondta, a döntés attól függ, milyen árjavaslatokkal állnak elő a szolgáltatók. A menetrend szerint nekik áprilisig kell nyilatkozniuk az új tarifáikról. Hennig-Kloska szerint nem valószínű, hogy a jelenleg forgó 600 zlotys szintről addig 500 zloty alá mennének.

Ez azt jelenti – fordítja le a kormánytag a hírügynökségi jelentés szerint –, hogy a kormányzati beavatkozásra az árak befagyasztásának formájában továbbra is szükség lesz. A miniszter erről tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel – ígérte meg az interjúban.

és bár az év végén 4,7 százalékon stabilizálódott (a magyarnál akkor valamivel magasabban), nem zárható ki, hogy a január náluk is a magyarhoz hasonlóan kellemetlen meglepetést hoz. A fogyasztói bizalom rendkívül gyenge, az indexe egyéves mélypontok környékén volt Lengyelországban az év végéin, és a kiskereskedelmi forgalom se igen akart növekedni az év utolsó hónapjaiban. 

Az áremelésektől már ez is visszatarthatná a kiskereskedelmet, az azonban intő jel lehet a lengyelek számára is, hogy Magyarországon januárban nem ez történt, pedig a fogyasztás erőre kapása nálunk sem lendületes, sőt Európa-szerte gyenge. A januári lengyel inflációs adatot pénteken teszik közzé.

Emlékezetes: Brüsszel szemében Lengyelország 2023 végén, a jobboldali kormány leváltásával, egy csapásra lett jogállam – jogállamisági problémákkal terhelt állam helyett –, amelynek járnak a korábban visszatartott EU-pénzek. Ha a balra tolódott lengyel kormány árbefagyasztást tart fenn, az politikailag nehezebben támadhatóvá teszi a korábbi és jövőbeli horvát és magyar lépéseket is.