Kellemetlen meglepetés az inflációban – okkal hozná vissza a kormány az árstopokat
A legpesszimistább elemzői várakozásokat is túlszárnyalta a januári infláció, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak 2025 első hónapjában átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg decemberhez viszonyítva 1,5 százalékkal. Az adat egyértelműen negatív meglepetés, a Világgazdaság elemzői konszenzusa 4,8 és 0,8 százalékos növekedés jelzett. Az általunk megkérdezett nyolc elemzőből mindössze egy várt 5 százalék fölötti éves áremelkedést, de még ő is alulbecsülte. A nagyobb gond, hogy a az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is 5,8 százalékra ugrott, ami arra utal, hogy erősödik az árnyomás a gazdaságban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli Facebook-bejegyezése alapján már sejthető volt, hogy rosszabb lett a várakozásoknál a januári infláció, ami a kormányt is cselekvésre készteti. A miniszter belengette, hogy a kormány, ha úgy ítéli meg, akkor visszahozza az árstopokat. A kérdés azért is merülhet fel 2023 nyara után ismét, mert az elmúlt időszakban az élelmiszereknél újabb drágulási hullám kezdődött.
Kilőtt januárban a liszt, a tej és a tojás ára
A KSH részletes adatai is megerősítik, hogy az élelmiszer-infláció az év első hónapjában tovább gyorsult, a decemberi 5,4 százalékos érték után januárban 6 százalékkal nőttek az élelmiszerárak éves alapon, ezen belül
a liszt ára 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé pedig 21,5 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak éves szinten, a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3 százalékkal. Az üzemanyagokért 11,8 százalékkal kellett többet fizetni.
December viszonyítva is erőteljes áremelkedés figyelhető meg:
- az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal,
- a szolgáltatások 2,2 százalékkal drágultak, itt 9,9 százalékkal a legnagyobb havi áremelkedést a telekommunikációs szolgáltatásoknál mérték,
- a háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni.
A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
Ezért fontos a januári inflációs adat
A januári adat kiemelkedő jelentőségű minden évben, a cégek ugyanis ilyenkor hatják végre az átárazásaikat, tehát az egész éves inflációs folyamatokat is meghatározza. Habár rengeteg kérdés van még az idei infláció kapcsán, a mostani elemzői várakozások szerint következő hónapokban enyhülhet az árnyomás a magyar gazdaságban.
A jegybank is úgy számol, hogy februártól a korábbinál magasabb szinten, de felerősödnek a dezinflációs hatások a bázishatások megjelenésével.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének kockázatok, több tényező az áremelések irányába hat, mint a gyenge forint, az adóváltozások vagy az input költségek emelkedése. Emiatt a korábbi várakozásoknál magasabb lehet idén fogyasztó árak emelkedése. Az elemzők még pár hónapja is 3,7 százalék körüli éves drágulást jósoltak 2025-re, ez most már 4,2 százalékra feljebb kúszott.
Visszajönnek az árstopok?
Ahogy említettük, épp ezért merülhetett fel ismét az árstopok visszahozatala. Nagy Márton hétfő reggel egy posztban tette a fel a kérdést: „Jöhetnek újra az árstopok?” Bár nem tudni semmi konkrétumot a kormányzati tervekről, de nem zárható ki, hogy a kormány figyeli a horvátországi eseményeket is. Múlt pénteken Horvátországban 70 termék árát fagyasztotta be az ottani kabinet azzal egy időben, hogy több kezdeményezés is született a kiskereskedelmi egységek bojkottálására a magas élelmiszerárak miatt. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a magyar élelmiszerárak a régiós körképünk alapján egyáltalán nem lógnak ki, sok termék esetében még idehaza alacsonyabb árakról beszélhetünk, mint a szomszédos Szlovákiában vagy Horvátországban.
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, Nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat. Ezek közül az utóbbi időben főként a tej és a tojás ára szállt el, nem függetlenül a külső piacokon jelentkező problémáktól, mint a madárinfluenza vagy a nyers tej olasz tőzsdén tapasztalt áremelkedése. Hétfő este az is kiderült a minisztérium ATV-nek küldött válaszából, hogy ha visszahozza is az árstopokat, akkor az élelmiszerek esetében dönthetnek így, az üzemanyagárakhoz ezúttal nem nyúlnak. Ezt támasztja alá, hogy a miniszteri bejegyzés hírére sem látszott elmozdulás a Mol árfolyamában.
Szinte kizárt, hogy mostanában tovább csökkenti a kamatokat az MNB
Bár az infláció tovább gyorsult, a mostani adat valószínűleg nem lesz túl nagy hatással a monetáris politikára. A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülése után Virág Barnabás alelnök gyakorlatilag elvi szinten is kizárta a kamatcsökkentések folytatását, a jegybank kommunikációjában ismét felerősödött a szigorú hangvétel,
most a monetáris politika tartósan a 6,5 százalékos kamatszint tartására rendezkedett be.
A jegybak főként a devizapiacok és a forint sérülékenysége miatt húzta be a kéziféket, az amerikai elnökválasztás óta folyamatosan nyomás alatt vannak a feltörekvő piaci devizák. A globális befektetői hangulatot változékonyság jellemzi, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kevesebb kamatcsökkentés tervezett be az idei évre. Ez pedig jelentősen megköti az MNB és a március elsejével hivatalba lépő Varga Mihály leendő elnök kezét. Bár az is igaz, hogy a forint az elmúlt két hétben jelentősen korrigált, de stabil árfolyamra lenne szükség ahhoz, hogy a jegybank újraindítsa a kamatcsökkentéseket.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
