A német gazdaság és politika száz sebből vérzik, de ha meg kellene nevezni egy olyan szektort, aminek a meggyógyítása különösen fontos a németek, Európa egésze és a magyarok, csehek, szlovákok és mások számára, az az autóipar. A vasárnapi választások egyik fő tétje gazdasági téren, mi lesz a megrendült német autóiparral a következő években. A német választó emellett természetesen azt is szeretné, ha nem támadnák meg az utcán, nem omlana össze a híd, amin áthajt, nem késne annyit a vonat és nem lenne olyan drága a vaj.
Németország fordulata kell a Porschénak és a BMW-nek, a válságból kifelé – ezzel a címmel írt összefoglalót a Bloomberg a német választás egyik fő tétjéről, ami a cikk megfogalmazása szerint nem is lehetne nagyobb. A német autóipar, mint lapunk is évek óta cikkezik erről, válságban van.
Eközben a német gazdaság, amely már Angela Merkel előző kormányai idején nagy beruházási elmaradásba csúszott, egészében folyamatos válságban van az Európán átsöprő gazdasági sokkok után. Különösen az ipar, és még csak a belföldi fogyasztás élénkülésében sem igazán bízhatnak.
Gazdasági fordulatra van szükségünk, most
– idézi a hírügynökség Hildegard Müllert, a VDA autólobbi vezetőjét. A következő kormánynak vissza kell fognia a bürokráciát és begyújtania a növekedést, hogy Németország visszanyerje versenyképességét.
Az autóipar a német gazdaság 5 százalékát képviseli, majdnem 780 ezer embert alkalmaz, a kilátásai pedig jelenleg sötétek. Az autógyártók lázasan csökkentik a költségeiket, átszabják a termékkínálatukat, cserélik a csúcsvezetőiket. Európa egészében sem kínál támogató hátteret.
Riaszt az EKB, Európa még annál is nagyobb bajban van, mint látszott
Több a soknál, amit az európai gazdaság művel, a bajból sehogy se tud kievickélni, sőt a fogyasztás és az ipar nem múló gyengesége már az álláshelyeken is megmutatkozik. Az EKB döntéshozója figyelmeztetett erre, egy nappal azután, hogy adósságválság veszélyéről óvott az esélyes német kancellárjelölt, az Európa Tanács pedig nyilvánosságra hozta büdzsétervezetét, amely szerint mindenre is költenének, beleértve Ukrajnát. A francia és a német kormányok csak hónapokkal ezelőtt buktak bele költségvetési problémákba.
Négyből három német autót külföldre adnak el, ezért egy kereskedelmi háborúban a német autóipar különösen sebezhető.
Donald Trump amerikai elnök márciustól 25 százalékos vámot vet ki az acél- és alumíniumimportra, ami máris piaci feszültségeket okoz. Trump Kanadát és Mexikót is vámokkal fenyegette, ahol a német Volkswagen, BMW és Mercedes gyárakat működtet, és magát az Európai Uniót is. Az autóvámok, amint jelezték, a 26 százalékot is elérhetik.
A német autógyártók ettől irtóznak. Már az ellen is tiltakoztak, amikor az Európai Unió az ősszel vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra, ebben az irányban is megnyitva egy lehetséges kereskedelmi háború frontját.
A BMW, a Porsche és a Mercedes számára Amerika kiváló piac a drága hagyományos üzemanyagú járműveik számára. A németeknek Amerikában számos gyáruk is van, ha tehát kitör egy kereskedelmi háború, amelyben Európa „visszalő”, van vesztenivalójuk. Márpedig
Európa harcolni fog
– véli Bénédicte Lowe, a BNP Baripas részvénystratégája.
Olaf Scholz kancellár azt jelezte, hajlandó lenne támogatni az európai visszavágást. Őt a közvélemény-kutatások szerint vasárnap leváltják. Az autógyártók most azt remélik, hogy a kereszténydemokrata (CDU) Friedrich Merz, ha nyer, észszerűbb lesz.
A másik ami elementárisan fontos az autógyártóknak, az a kiszámíthatóság, különösen ami a gyártási költségeket illeti. Az energiaárak az elmúlt években az említett okokból (és az atomerőművek bezárása miatt) felszöktek. Az áram ára jelenleg a háromszorosa az amerikainak és a kínainak Németországban, és még a szomszéd Franciaországénál is 40 százalékkal magasabb. Valamennyi „főáramú” párt az energiaárak csökkentését ígérte, de abban nem értenek egyet, hogyan.
A szociáldemokrata Scholz kitart amellett, hogy haladjanak tovább a megújuló energiafajták felé, és a díjakat csökkentsék. Merz hajlik arra, hogy gondolja újra az atomenergia-előállítással való német szakítást.
Ami Kínát illeti: a kínai gazdaságtól való túl erős függéstől Scholz és Merz is óvott. A német autógyártók azonban abban látnak érdeket, hogy növeljék beruházásaikat Kínában, és partneri kapcsolatokat alakítsanak ki helyi vállalatokkal. Berlin – és Brüsszel – Kína-politikája kulcsfontosságú kérdéseket vethet majd fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.