Riaszt az EKB, Európa még annál is nagyobb bajban van, mint látszott
Száraz szavak, de mély aggodalom tűnik elő mögülük az európai gazdaság jövőjét illetően. Az euróövezet gazdasági nyűglődése a vártnál tovább tart, hovatovább már az eddig ellenállónak bizonyult munkaerőpiac is recsegni-ropogni kezdett. Ezt az Európai Központi Bank döntéshozójától, az olasz jegybankelnök Fabio Panettától idézte szerdán a Bloomberg. A magyar gazdaságot tekintve is baljóslatú szavak, ha az eurózónáról szólnak is, sőt a forintnak sem mindegy, pedig az árfolyamába már épp új életet lehelt az ukrajnai békekötés reménye.
A gyengeség
kitartóbb, mint gondoltuk
– mondta egy nyilvános római rendezvényen az EKB kormányzótanácsi tag, Panetta, aki egyike azoknak, akiknek dönteniük kell, a gazdaság élénkítése érdekében tovább csökkentse-e kamatait az euróövezet jegybankja, tovább gyengítve a dollár ellenében az eurót, ami az álmoskönyv szerint a forint árfolyamának sem kedvező.
Európa: se fogyasztás, se ipari termelés, sőt már veszélyben az álláshelyek is
Panetta emlékeztetett, hogy már jó ideje a fogyasztás megélénkülésétől vártuk az európai kilábalást, ez azonban nem akar eljönni. A Világgazdaság is többször foglalkozott a témával a gyengécske európai kiskereskedelmi, ipari és bizalmi adatok kapcsán: a fogyasztás, a kiskereskedelem Európa-szerte borzasztó állapotba került a háború remélhetőleg utolsó szakaszának hideg telén, amikor az európai ipar a versenyképességtelenségével és magas energiaszámlákkal szembesül egy elvesztegetett másfél évtized után.
Két negyedév után, amikor nincs növekedés az euróövezetben és feszültségek vannak a feldolgozóipari szektorban, a foglalkoztatás a gyengülés jeleit mutatja
– hívta fel a figyelmet Panetta a veszélyes munkaerőpiaci jelenségre, szinte egyértelmű jelzést adva, hogy a kamatokat tovább kell csökkenteni. A Bloomberg rövid tudósítása háttérként lényegi megállapítást tesz: egyesek szerint kell a kamatvágás, hogy ne menjen a 2 százalékos EKB-cél alá az infláció, mások azonban azt mondják, a monetáris politika nem tudja helyettesíteni régió hiányzó ép gazdasági stratégiáját.
Merz: adósságválság, EU-pénzügyminiszterek: még Ukrajnára is van bőven pénz
Panetta csak egy nappal azután beszélt a veszélyekről, hogy a vasárnapi választásokra készülő Németország esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz tulajdonképp kiadta a riasztást, hogy az Európai Uniót új adósságválság fenyegeti.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán süket fülekre talált. Miközben a záródokumentumok többször is kiemelik, hogy a 2026-os EU-büdzsének reálisnak kell lennie, mindenre is költenének.
Miközben az EU egésze versenyképességi, több EU-tag pedig kimondottan költségvetési problémákkal küzd – amelyekbe a francia kormány és a német koalíció bele is bukott –,
- folyik a költséges zöldátalakulás, amit Kínával szemben az EU eleve elveszített,
- a hadiiparra amerikai nyomásra és az orosz agresszió iránt felkeltett félelmek hatására sokkal többet kell költeni,
- az Európai Tanács emellett még azt is kimondta, hogy az uniónak annyi pénzt kell Ukrajnába öntenie és addig, ameddig csak kell.
Orbán Viktor: ideológusok kontra pragmatikusok, birodalom kontra lázadók
Szintén kedden szivárgott ki az a terv, hogy Brüsszel amerikai LNG-projektek finanszírozását és hosszú távú szerződések megkötését javasolhatja a tagállamoknak. Azaz a béketárgyalások megkezdődésének ellenére nem abban gondolkodnak, hogyan lehetne visszaállni az olcsó orosz energiára, hanem bebetonoznák, hogy hosszú távon is a drágább amerikait szállítsuk Európába. Hosszú távú befektetés a földgázba, ez a zöldítési stratégiába is nehezen beilleszthető lépés, amint az egyik ideológiát felülírja a másik: azaz hogy semmit az oroszoktól, ha béke lesz is, és ha drága is.
Rezsi: ezt hozza az ukrán béke – pontosan kiszámolták, mennyivel csökken a gáz ára, ha vége a háborúnak
Uniós tagállamok – köztük Magyarország – és vállalatok hiába kérlelték az Európai Bizottságot decemberben, hogy próbálja meggyőzni Ukrajnát, ne állítsa le az orosz gáztranzitot. A gáz ára drasztikusan csökkenhet Európában, ha a békekötés és a gáztranzit visszaállítása konkrét kilátássá válik – ezt a Goldman Sachs írta jegyzetében, amely számokkal is rávilágít, mennyibe került az európaiaknak Brüsszel nemtörődömsége ezen a téren. Harmincezermilliárd forintos különbségről van szó.
Amerikában a pragmatikusok kerültek hatalomra, ami hosszú idő után ellenszél helyett hátszelet hoz Magyarországnak, Brüsszelben azonban az ideológiákba merült régimódiak ülnek, akiket el kell onnan távolítani: ők a birodalom, mi a lázadók – erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt kedden este a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén.
Miközben az amerikaiak kivonulnak Ukrajna finanszírozásából, Brüsszel ezt az európaiakkal akarja megfizettetni, „már az asztalon van a javaslat, hogy mi, magyarok, adjunk évi 200 milliárd forintot Ukrajnának” – mondta a kormányfő, aki azt is leszögezte: szó se lehet Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz.
