Száraz szavak, de mély aggodalom tűnik elő mögülük az európai gazdaság jövőjét illetően. Az euróövezet gazdasági nyűglődése a vártnál tovább tart, hovatovább már az eddig ellenállónak bizonyult munkaerőpiac is recsegni-ropogni kezdett. Ezt az Európai Központi Bank döntéshozójától, az olasz jegybankelnök Fabio Panettától idézte szerdán a Bloomberg. A magyar gazdaságot tekintve is baljóslatú szavak, ha az eurózónáról szólnak is, sőt a forintnak sem mindegy, pedig az árfolyamába már épp új életet lehelt az ukrajnai békekötés reménye.
A gyengeség
kitartóbb, mint gondoltuk
– mondta egy nyilvános római rendezvényen az EKB kormányzótanácsi tag, Panetta, aki egyike azoknak, akiknek dönteniük kell, a gazdaság élénkítése érdekében tovább csökkentse-e kamatait az euróövezet jegybankja, tovább gyengítve a dollár ellenében az eurót, ami az álmoskönyv szerint a forint árfolyamának sem kedvező.
Panetta emlékeztetett, hogy már jó ideje a fogyasztás megélénkülésétől vártuk az európai kilábalást, ez azonban nem akar eljönni. A Világgazdaság is többször foglalkozott a témával a gyengécske európai kiskereskedelmi, ipari és bizalmi adatok kapcsán: a fogyasztás, a kiskereskedelem Európa-szerte borzasztó állapotba került a háború remélhetőleg utolsó szakaszának hideg telén, amikor az európai ipar a versenyképességtelenségével és magas energiaszámlákkal szembesül egy elvesztegetett másfél évtized után.
Két negyedév után, amikor nincs növekedés az euróövezetben és feszültségek vannak a feldolgozóipari szektorban, a foglalkoztatás a gyengülés jeleit mutatja
– hívta fel a figyelmet Panetta a veszélyes munkaerőpiaci jelenségre, szinte egyértelmű jelzést adva, hogy a kamatokat tovább kell csökkenteni. A Bloomberg rövid tudósítása háttérként lényegi megállapítást tesz: egyesek szerint kell a kamatvágás, hogy ne menjen a 2 százalékos EKB-cél alá az infláció, mások azonban azt mondják, a monetáris politika nem tudja helyettesíteni régió hiányzó ép gazdasági stratégiáját.
Panetta csak egy nappal azután beszélt a veszélyekről, hogy a vasárnapi választásokra készülő Németország esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz tulajdonképp kiadta a riasztást, hogy az Európai Uniót új adósságválság fenyegeti.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán süket fülekre talált. Miközben a záródokumentumok többször is kiemelik, hogy a 2026-os EU-büdzsének reálisnak kell lennie, mindenre is költenének.
Miközben az EU egésze versenyképességi, több EU-tag pedig kimondottan költségvetési problémákkal küzd – amelyekbe a francia kormány és a német koalíció bele is bukott –,
Szintén kedden szivárgott ki az a terv, hogy Brüsszel amerikai LNG-projektek finanszírozását és hosszú távú szerződések megkötését javasolhatja a tagállamoknak. Azaz a béketárgyalások megkezdődésének ellenére nem abban gondolkodnak, hogyan lehetne visszaállni az olcsó orosz energiára, hanem bebetonoznák, hogy hosszú távon is a drágább amerikait szállítsuk Európába. Hosszú távú befektetés a földgázba, ez a zöldítési stratégiába is nehezen beilleszthető lépés, amint az egyik ideológiát felülírja a másik: azaz hogy semmit az oroszoktól, ha béke lesz is, és ha drága is.
Rezsi: ezt hozza az ukrán béke – pontosan kiszámolták, mennyivel csökken a gáz ára, ha vége a háborúnak
Uniós tagállamok – köztük Magyarország – és vállalatok hiába kérlelték az Európai Bizottságot decemberben, hogy próbálja meggyőzni Ukrajnát, ne állítsa le az orosz gáztranzitot. A gáz ára drasztikusan csökkenhet Európában, ha a békekötés és a gáztranzit visszaállítása konkrét kilátássá válik – ezt a Goldman Sachs írta jegyzetében, amely számokkal is rávilágít, mennyibe került az európaiaknak Brüsszel nemtörődömsége ezen a téren. Harmincezermilliárd forintos különbségről van szó.
Amerikában a pragmatikusok kerültek hatalomra, ami hosszú idő után ellenszél helyett hátszelet hoz Magyarországnak, Brüsszelben azonban az ideológiákba merült régimódiak ülnek, akiket el kell onnan távolítani: ők a birodalom, mi a lázadók – erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt kedden este a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén.
Miközben az amerikaiak kivonulnak Ukrajna finanszírozásából, Brüsszel ezt az európaiakkal akarja megfizettetni, „már az asztalon van a javaslat, hogy mi, magyarok, adjunk évi 200 milliárd forintot Ukrajnának” – mondta a kormányfő, aki azt is leszögezte: szó se lehet Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.