Merz kiadta a riasztást: az EU egy új adósságválság küszöbén áll

Friedrich Merz, Németország valószínűsíthető következő kancellárja a Politico című lapnak adott interjúban elmondta: „nagyon aggódik” amiatt, hogy az Európai Unió egy újabb pénzügyi válság felé halad, mivel a tagállamok túlságosan eladósodtak.  

 – velük kapcsolatban kezdek nagyon aggódni” – nyilatkozta a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, aki a február 23-án tartandó szövetségi választásokon vezet a közvélemény-kutatásokban. 

Nem nevezte meg konkrétan, hogy mely országokra utalt, de az EU-ban hat olyan tagállam van – 

• Franciaország, 
• Olaszország, 
• Görögország, 
• Belgium, 
• Spanyolország és 
• Portugália,

amelyek államadóssága meghaladja éves gazdasági teljesítményük nagyságát.  

– nyilatkozta a kancellárjelölt. 

Fegyverkezni, de miből?

Öt nappal a németországi általános választások előtt Merz kijelentései egy olyan vita közepette hangzanak el, amely a német adósságfék reformjáról szól. Ez az igen szigorú költségvetési szabály a GDP 0,35 százalékára korlátozza a szövetségi kormány nettó hitelfelvételét. 

Ez komoly kihívás Németország számára, amelynek politikusai még mindig azon vitatkoznak, hogy miként tudnák teljesíteni a NATO felé tett vállalásukat. E szerint 2027 után a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre. Berlin 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni támadása után egy 100 milliárd eurós különalapot hozott létre a német hadsereg modernizálására. Ez ugyan segíti a 2 százalékos vállalást, viszont a pénz nagy részét már elköltötték. Az országnak évente további 30 milliárd eurót kell majd előteremtenie.  

A konzervatívok kizárták a Zöldekkel való együttműködést

Az interjúban Merz nem zárta ki az adósságfék reformját, de hangsúlyozta, hogy először szerkezeti reformokat kell végrehajtani, különös tekintettel a menekültekre és a munkanélküli-ellátásokra fordított kiadásokra.  „A kérdések sorrendjének egyértelműnek kell lennie – az első kérdés, amelyet most fel kell tennünk, az az, hogy milyen mozgásterünk van a kiadási oldalon?” – mondta, hozzátéve: 

Merz két legvalószínűbb koalíciós partnere – Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja (SPD) és a Zöldek – azonban régóta azt állítják, hogy Németország kihívásait nem lehet kezelni az alkotmányos hitelfelvételi korlát módosítása nélkül. Ezért a téma várhatóan fontos szerepet játszik majd a koalíciós tárgyalásokon.

Függetlenül attól, hogy milyen összetételű lesz a következő kormány, Merz kizárta, hogy Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek vezető jelöltje, aki az elmúlt években összekapcsolta a gazdaságpolitikát a klímapolitikával folytathassa hivatalát.  

– mondta Merz. „Ez a konstrukció eleve hibás” – tette hozzá.

Merz ígérete, hogy a gazdaságot a klímapolitika elé helyezi, komoly kihívást jelent egy esetleges CDU–Zöld koalíció számára. További akadályt jelent Markus Söder, a bajor konzervatívok (a CSU, a CDU testvérpártja) karizmatikus és szókimondó vezetője, aki régóta elutasít egy ilyen szövetséget.

Merz lezárja Németország határait

Jelentős eltérések vannak a migrációval kapcsolatos álláspontjukban is: 

míg a Zöldek ezt a tervet illegálisnak tartják. Ez valószínűbbé teszi egy koalíció létrejöttét a balközép SPD-vel, amelynek vezetői nemrégiben keményebb álláspontot képviseltek az illegális migráció kezelésében. 

Merz elmondta, hogy őrizetbe venné azokat a menedékkérőket, akiket a német hatóságok potenciálisan veszélyesnek minősítettek, újraindítaná a kitoloncolásokat olyan országokba, amelyekkel Németország jelenleg nem működik együtt – például Afganisztánba, ahol a tálibok vannak hatalmon –, valamint más kormányokkal is tárgyalna migrációs megállapodások megkötéséről, az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni példáját követve.

Egy közelmúltban tartott televíziós vitán Merz kategorikusan kizárta, hogy a radikális AfD-vel hajlandó lenne kormányt alakítani. Így a politikai palettán nem nagyon marad más párt akivel együttműködhetne – feltéve, ha nem szerez többséget, de ennek valószínűsége igen csekély –, mint a szocialisták vagy a zöldek.