Nem sokat ért az amerikai szankció, új tankerek szálltak be az orosz olaj szállításába
Iparági források és elemzők előrejelzése szerint márciusban ismét jócskán nőni fog a Kínába exportált iráni és orosz olaj mennyisége, mert új szállítók léptek az amerikai szankciók által sújtott tankerek helyébe a nagy haszon reményében. Mivel Kína a világ legnagyobb importőre, ezzel enyhülnek a globális olajárat fejhajtó ellátási aggodalmak is.
Joe Biden elnöksége végén, októbertől egészen az utolsó napokig szigorította a szankciókat az orosz és iráni olajat szállító cégek és hajók ellen, ami fennakadásokat okozott a két legnagyobb vásárló, Kína és India ellátásában, és a dízelárak jelentős emelkedéséhez vezetett globálisan, így Európában is.
A január 10-én bejelentett csomag több mint 140 tankert érintett, amelyek a teljes orosz tengeri olajexport 42 százalékát szállították, ami a díjak gyors emelkedéséhez vezetett.
Anyagilag nagyon megéri az orosz olaj szállítása
Háromszorosára ugrott a szállítási díj a távol-keleti Kozmino kikötőjéből Kínába, ami a Vortexa elemzője, Emma Li szerint legalább 17 új, nem szankcionált tankert vont be a forgalomba a január 11. és február 20. közötti időszakban.
A hajók egy részét más szankcionált útvonalakról, például a Balti-tengerről irányították át, vagy korábban nem nyersolajat, hanem feldolgozott olajtermékeket szállítottak.
A London Stock Exchange Group (LSED) pénzügyi piaci adatszolgáltató 11 olyan tankerről tud, amelyeket nem érintenek az amerikai szankciók, és újonnan szálltak be a Kínába irányuló orosz olajexportba. Közülük kettő, a Serena és a Naxos korábban Indiába szállította az orosz energiahordozót.
A szankciókat követően megugró fuvardíjak új, tiszta hajókat vonzottak az orosz olajkereskedelembe. A hajótulajdonosok több tankert vásároltak, hogy kihasználják az üzleti lehetőséget
– nyilatkozta a Reutersnek egy orosz beszállítóval dolgozó kínai kereskedő, aki nem jogosult a sajtónak nyilatkozni, ezért a neve elhallgatását kérte.
A szállítási díjak valóban vonzók: az orosz Távol-Keletről Észak-Kínába már elérik a 4-4,5 millió dollárt. (Egy dollár 385,9 forint.) Nem csoda, hogy februárban már ismét a 2024-es átlagot jelentő, napi 920 ezer hordónyi olajat rakodtak be a januári 860 ezer után.
A brit hírügynökség tudósítása szerint a kirakodás megkönnyítése érdekében új terminálok is fogadnak szankcionált olajszállító tartályhajókat. Ráadásul az orosz finomítókat ért ukrán dróntámadások miatt több nyersolaj áll rendelkezésre exportra – emlékeztetett Richard Bronze, az Energy Aspects geopolitikai vezető elemzője.
Hozzátette, hogy valószínűleg azért is tart több Ural típusú olaj Kína felé, mert a szankciók bevezetése óta lelassult a Törökországba és más célállomásokra irányuló export.
Több olaj érkezik Iránból is
Az Iránból érkező kínai olajimport januárban kétéves mélypont közelébe, napi 800 ezer ezer hordó alá esett, február első három hetében azonban a Vortexa adatai szerint ismét napi 1,4 millió hordóra emelkedett, vagyis túllépte a 2024-es napi 1,1 millió hordós átlagot.
A Kpler más módszertant használ az úgynevezett árnyékflotta nyomon követésére,
a cég adatai szerint januárban napi 692 ezer, februárban 771 ezer hordó iráni nyersolaj érkezett Kínába.
Január vége óta beszállt a Malajziából Kínába irányuló hajóról hajóra történő szállítás legalább nyolc olyan nagyon nagy, kétmillió hordós mennyiség szállítására képes hajó (Very Large Crude Carrier – VLCC), amelyek vagy nemrég kerültek be az árnyékflottába, vagy 2024 eleje óta üresen álltak.
Iránnal szemben azonban várhatóan tovább szigorít majd Donald Trump amerikai elnök, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy lassulnak a Kínába irányuló szállítások és végül az iráni kitermelés is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.