Szerb olajkrízis: rebesgetik, hogy a Mol lehet a mentőangyal – Oroszország kész kiszállni
Oroszország kész eladni Belgrádnak a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő mintegy 6 százalékos részesedését, és ezzel 50 százalék alá csökkentené jelenlétét a társaságban, válaszul a január elején kivetett amerikai szankciókra – értesült a Kompas hírportál.
A Kreml állítólag arról tájékoztatta a szerb kormányt, hogy az amerikai szankciók megszüntetése érdekében hajlandóak erre az engedményre, de egyelőre nem érdekeltek abban, hogy eladják Oroszország teljes részesedését a NIS-ben.
Washington Szerbiába is belerúgott
Január 10-én az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a NIS ellen az orosz energiaágazat elleni szélesebb körű intézkedések részeként, arra hivatkozva, hogy a Gazprom Neft orosz olajipari nagyvállalat ellenőrzi a szerb társaságot. Aleksandar Vucic szerb elnök ezt követően elárulta, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország teljesen kivonulna a NIS-ből.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Marko Djuric szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a NIS-t „szó szerint arra kényszerítik, hogy feladja az együttműködést az orosz befektetővel”.
Ezt figyelembe véve szerb barátainkkal olyan megállapodásra jutottunk, amelyben továbbra is csapatban dolgozunk, hogy közös érdekeinket ne érje veszély
– idézte Lavrovot az orosz külügyminisztérium közleménye. A Gazprom Neft a NIS 50 százalékát birtokolja, miközben anyavállalata, a Gazprom 6,15 százalékos részesedéssel rendelkezik. Ezzel szemben a szerb kormány 29,87 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a fennmaradó rész pedig kisebbségi részvényeseké.
A Kompas kedden arról is beszámolt, hogy a NIS előre kifizeti a februári béreket alkalmazottainak, miután a bankok bejelentették, hogy az amerikai szankciókhoz igazodva február 28-án felfüggesztik a NIS nemzetközi kifizetéseinek feldolgozását.
A Gazprom Neft tervének bemutatása előtt a szerb kormány és a NIS több megoldást is fontolgatott a szankciókra való reagálásra. Ezek közül az egyik
a magyar Mol bevonása lett volna, amely a nemzetközi piacon vásárolt volna olajat, továbbadva azt a szerb vállalatnak.
Belgrád emellett pedig külön kormányzati ügynökségeket vagy magáncégeket is létrehozott volna, hogy köztes vásárlóként tudjanak működni, ezzel enyhítve a szankciók hatását.
A hónap elején Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a NIS arra kérte az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalt (OFAC), hogy legalább 90 nappal halasszák el a vállalat elleni szankciók bevezetését, amíg megpróbálnak a washingtoni elvárásokhoz igazodni.
Magyarországra látogatott a szerb elnök: Európa megerősítéséről tárgyalt Orbán és Vucic
Orbán Viktor a sajtótájékoztató elején elmondta, a szerb és a magyar nemzet történelmi kihívásai azonosak, és meggyőződése, hogy a balkáni régió stabilitása Szerbia stabilitásával függ össze.
