Szerb olajkrízis: rebesgetik, hogy a Mol lehet a mentőangyal – Oroszország kész kiszállni
Oroszország kész eladni Belgrádnak a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő mintegy 6 százalékos részesedését, és ezzel 50 százalék alá csökkentené jelenlétét a társaságban, válaszul a január elején kivetett amerikai szankciókra – értesült a Kompas hírportál.
A Kreml állítólag arról tájékoztatta a szerb kormányt, hogy az amerikai szankciók megszüntetése érdekében hajlandóak erre az engedményre, de egyelőre nem érdekeltek abban, hogy eladják Oroszország teljes részesedését a NIS-ben.
Washington Szerbiába is belerúgott
Január 10-én az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a NIS ellen az orosz energiaágazat elleni szélesebb körű intézkedések részeként, arra hivatkozva, hogy a Gazprom Neft orosz olajipari nagyvállalat ellenőrzi a szerb társaságot. Aleksandar Vucic szerb elnök ezt követően elárulta, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország teljesen kivonulna a NIS-ből.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Marko Djuric szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a NIS-t „szó szerint arra kényszerítik, hogy feladja az együttműködést az orosz befektetővel”.
Ezt figyelembe véve szerb barátainkkal olyan megállapodásra jutottunk, amelyben továbbra is csapatban dolgozunk, hogy közös érdekeinket ne érje veszély
– idézte Lavrovot az orosz külügyminisztérium közleménye. A Gazprom Neft a NIS 50 százalékát birtokolja, miközben anyavállalata, a Gazprom 6,15 százalékos részesedéssel rendelkezik. Ezzel szemben a szerb kormány 29,87 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a fennmaradó rész pedig kisebbségi részvényeseké.
A Kompas kedden arról is beszámolt, hogy a NIS előre kifizeti a februári béreket alkalmazottainak, miután a bankok bejelentették, hogy az amerikai szankciókhoz igazodva február 28-án felfüggesztik a NIS nemzetközi kifizetéseinek feldolgozását.
A Gazprom Neft tervének bemutatása előtt a szerb kormány és a NIS több megoldást is fontolgatott a szankciókra való reagálásra. Ezek közül az egyik
a magyar Mol bevonása lett volna, amely a nemzetközi piacon vásárolt volna olajat, továbbadva azt a szerb vállalatnak.
Belgrád emellett pedig külön kormányzati ügynökségeket vagy magáncégeket is létrehozott volna, hogy köztes vásárlóként tudjanak működni, ezzel enyhítve a szankciók hatását.
A hónap elején Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a NIS arra kérte az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalt (OFAC), hogy legalább 90 nappal halasszák el a vállalat elleni szankciók bevezetését, amíg megpróbálnak a washingtoni elvárásokhoz igazodni.
Magyarországra látogatott a szerb elnök: Európa megerősítéséről tárgyalt Orbán és Vucic
Orbán Viktor a sajtótájékoztató elején elmondta, a szerb és a magyar nemzet történelmi kihívásai azonosak, és meggyőződése, hogy a balkáni régió stabilitása Szerbia stabilitásával függ össze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.