Döbbenetes: az Európai Unió jobban támogatja Oroszországot, mint Ukrajnát
Az Európai Unió több pénzt költ orosz fosszilis tüzelőanyagokra, mint az Ukrajnának nyújtott anyagi támogatásra – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) jelentéséből, amelyet a The Guardian talált.
Az Ukrajna teljes körű orosz megtámadásának harmadik évfordulója alkalmából készített jelentésben a Crea úgy becsüli, hogy az unió a háború harmadik évében 21,9 milliárd euróért vásárolt orosz kőolajat és földgázt, annak ellenére, hogy szeretné elhagyni ezeket a tüzelőanyagokat. Az összeg nagyságrendileg nagyobb annál a 18,7 milliárd eurónál, amit az Európai Unió 2024-ben pénzügyi támogatásként adott Ukrajnának a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) nyomon követési adatai alapján.
Vaibhav Raghunandan, a Crea elemzője és a jelentés társszerzője úgy fogalmazott, hogy
az orosz fosszilis tüzelőanyagok megvásárlása egyértelműen olyan, mintha pénzügyi támogatást küldenénk a Kremlnek, és lehetővé tennénk invázióját. Ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni, hogy ne csak Ukrajna jövőjét, hanem Európa energiabiztonságát is szavatoljuk.
A kutatók kereskedelmi adatokat gyűjtöttek össze, hogy megbecsüljék Oroszország ukrajnai inváziója harmadik évében világszerte értékesített orosz üzemanyagok értékét. A januári import alapján előrejelezték a 2025 februárjára vonatkozó adatokat, amelyek még nem állnak rendelkezésre.
A 2024-es naptári évben az EU 39 százalékkal többet költött orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalára, mint amennyit Ukrajna számára elkülönített. Utóbbi ugyanakkor nem tartalmazza a katonai vagy humanitárius juttatásokat.
Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint szembetűnő, hogy az európai országok átlagosan a bruttó hazai termékük (GDP) kevesebb mint 0,1 százalékát fordították Ukrajna megsegítésére. „Sok ország nagylelkűbb volt a korábbi konfliktusokban. Németország például sokkal több és gyorsabb segélyt mozgósított Kuvait felszabadítására 1990–1991-ben”.
Az orosz gazdaság alkalmazkodik a szankciókhoz
A jelentés szerint Oroszország 242 milliárd eurót keresett a globális fosszilis tüzelőanyag-exportból 2024 és 2025 februárja között, míg a 2022 februárja óta eltelt időszakot tekintve a bevételek már közelítenek az ezermilliárdos összeghez.
Oroszország az adóbevételei mintegy felét az olaj- és gáziparból szerzi. Moszkva a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb értékesítését úgy teszi lehetővé, hogy úgynevezett árnyékflottával játssza ki a szankciókat. Ezek régi, üzemileg már nem megbízható, felségjelzés nélküli tartályhajók. A Crea szerint a háborút indító ország a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevételei harmadát így szerezte.
Az Európai Unió múlt hét szerdán fogadta el a 16. szankciós csomagját, amelyben intézkedéseket hozott az orosz árnyékflotta ellen is. A lépések közé tartozik a „finomítási kiskapu” bezárása, amelyen keresztül Európa megvásárolhatja a más országban feldolgozott orosz nyersolajat.
Nagyobbat lehetne ütni Oroszország gazdaságán, ha az Európai Unió eltökéltebb lenne
A Crea kutatóinak becslése szerint
ha a nyugati országok bezárnák az összes kiskaput az Oroszország elleni szankciók megkerülésére, valamint szigorítanák azokat, akkor Oroszország fosszilis tüzelőanyagaiból származó bevétele akár 51 milliárd euróval, azaz 20 százalékkal csökkenhet.
A szigorítások közt említik a Török Áramlat gázvezetéken keresztül történő gázmennyiség korlátozását. Ez hazánk szempontjából kiemelten fontos, mivel manapság a Török Áramlat látja el Magyarország gázigényének nagy részét. A gázvezetéken a szállítás egyelőre zavartalan, idén már a havi, a heti és a napi rekord is megdőlt.
Az uniós tagállamok orosz gázimportja a vezetéken keresztül 21 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és a nyersanyagért 6,2 milliárd eurót fizettek Oroszországnak.
A jelentés rámutatott, hogy nemcsak a vezetékes, hanem a cseppfolyósított orosz földgáz (orosz LNG) vásárlását is csökkenteni kell, ha a nyugati országok nem akarják támogatni Oroszország háborúját.
Jan-Eric Fähnrich, a Rystad Energy gázelemzője szerint az LNG szerepe drámaian megnőtt a háború kezdete óta az EU-ban és az Egyesült Királyságban: a 2019-es 81,3 millió tonnáról a 2022-es 119 millió tonnára. Mint mondta, „Oroszország tavaly elfoglalta a második számú LNG-exportőr helyét Európában”.
Török Áramlat: mi történne Magyarországgal, ha kiiktatnák? – a gázellátás a tét
Magyarország energiabiztonsága múlik a vezetéken. A Török Áramlatot nem véletlenül nevezte a magyar gazdaság ütőerének Orbán Viktor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.