Török Áramlat: mi történne Magyarországgal, ha kiiktatnák? – a gázellátás a tét
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magas energiaárak jelentik a legnagyobb veszélyt a gazdaságra, ezért meg kell akadályozni, hogy Brüsszel olyan szankciós politikát folytasson, ami drága energiához vezet, mert ez jelentősen csökkentheti a magyar gazdaság növekedési esélyeit is.
A kormányfő péntek reggeli, Kossuth rádióban elhangzott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy
minden eszközzel meg kell akadályozni,
hogy a Török Áramlatot támadás érje. De miért is ennyire fontos ez a gázvezeték Magyarország számára, és mit kell róla tudnunk?
A Török Áramlaton keresztül érkezik a magyar gázfogyasztás oroszlánrésze
A Török Áramlat Oroszországból Törökországba, majd onnan Magyarországra tartó gázvezeték, amelyen a hazai földgázimport döntő része is érkezik, sőt, mióta az Ukrajnán keresztüli gáztranzit leállt, részben ennek a vezetéknek köszönhető az is, hogy hazánk képes segíteni Szlovákia ellátását is.
Az évi 31,5 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték a Fekete-tenger mélyén fut, ám Magyarországot már ennél kisebb kapacitás mellett éri el. A vezeték kulcsfontosságú szerepet tölt be hazánk energiabiztonsága szempontjából. Ezért is különösen aggasztó, hogy az elmúlt napokban Ukrajna dróntámadást hajtott végre a vezeték oroszországi szakasza ellen.
A 2021-ben átadott vezeték lehetővé teszi, hogy az ukrán tranzitútvonal elzárása után is olcsó orosz gázhoz jusson Magyarország, ami a jelenlegi helyzetben Közép-Európa gázkereskedelmi központjává is teszi hazánkat.
A vezetéken évi 7-8 milliárd köbméter földgáz érkezik hazánkba, ami már közelíti a teljes éves fogyasztást.
Nem véletlenül nevezte a miniszterelnök a vezetéket a magyar gazdaság ütőerének.
Amerika érdeke a Török Áramlat kiiktatása
Noha a Török Áramlat elleni támadást Ukrajna hajtotta végre, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten arról beszélt, hogy a vezetéket az Egyesült Államok akarja kiiktatni, mert Washingtonnak nincs szüksége versenytársakra az energiapiacon.
Mint ismert, az elmúlt évtizedben az amerikai palaolaj-forradalom hatására a korábban energiaimportőr Egyesült Államok jelentős exportőrként jelent meg mind a kőolaj, mind a földgáz piacán, az utóbbi cseppfolyósított formájában (LNG) már a világ legnagyobb exportőrévé is vált.
Mára ugyanis az USA a világ legnagyobb kőolaj- és földgáztermelője lett, amit még az óriási belföldi piac sem képes felszívni.
Azonban általánosságban elmondható, hogy a földgáz szállítása jóval olcsóbb vezetéken, mint hajón, így a Török Áramlat az amerikai LNG-exportra vonatkozó tervek útjában áll. A vezetékes szállítás ugyanakkor kevésbé rugalmas, mint a hajóra pakolt, jéghideg földgáz, amely nemcsak a vezeték útvonalán, de szerte a világban teríthető. Igaz, a szállításokhoz mind export-, mind importterminálokra szükség van, amelyek létrehozása szintén költséges beruházás.
