Tényleg a kínaiak kezében van a Panama-csatorna?

Donald Trump amerikai elnök akár erőszakkal is visszavenné az uralmat a Panama-csatorna felett, amelyről azt állítja, hogy az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, Kína ellenőrzése alá került. A panamaiak és a kínaiak is vehemensen tagadják, hogy igaza lenne az amerikai elnöknek, és a szavait bizonyítékok sem támasztják alá.

A 82 kilométer hosszú Panama-csatorna kulcsfontosságú vízi út, amely összeköti a Csendes- és az Atlanti-óceánt. „Kína működteti a Panama-csatornát. És nem Kínának adtuk. Panamának adtuk, és visszavesszük” – erősítette meg korábbi üzenetét a beiktatási beszédében.

A csatornát azonban nem Kína, hanem egy független hatóság üzemelteti, bár az amerikai elnök megbékítése érdekében a panamai kormány megkezdte a kikötőket üzemeltető hongkongi vállalatok átvilágítását. Azt is megígérték az odalátogató Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy kilépnek a kínai Egy övezet, egy út programból.

A Panama-csatorna két kikötőjét üzemeltetik kínaiak

Valóban egy a hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat, a CK Hutchison Holdings konglomerátum egyik részlege, a Hutchison Ports üzemelteti a csatorna két végén lévő kulcsfontosságú kikötőt, a balboait és cristóbalit – 53 másikkal együtt 24 országban. 

csak két évvel később került Panamához. A koncessziót 2021-ben hosszabbították meg újabb 25 évre.

„Ha konfliktus alakul ki, és Kína azt mondja nekik, hogy tegyenek meg mindent, amit csak tudnak, hogy akadályozzák a csatorna működését, hogy az Egyesült Államok ne tudjon részt venni a kereskedelemben, az amerikai hadsereg és haditengerészeti flotta ne tudjon elég gyorsan eljutni az indiai–csendes-óceáni térségbe, akkor meg kellene tenniük” – magyarázta Rubio egy interjúban az amerikai álláspontot anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a vállalatot.

Peking önti a pénzt Panamába

Nem a hongkongi cég dönti el azonban, hogy ki hajózhat be a csatornába, csak a konténerek ki- és berakodásáért, a hajók üzemanyaggal való ellátásért felel, a többi a Panama-csatorna Hatóság hatásköre.

Nem ez azonban az egyetlen kínai vállalat, amelyiknek köze van a csatornához – emlékeztetett a CNN. A többségi állami tulajdonban lévő, tőzsdén jegyzett, multinacionális mérnöki és építőipari vállalat, a China Communications Construction Company Ltd. (CCCC) és kikötői leányvállalata, a China Harbour Engineering Company Ltd. (CHEC) szerezte meg a Panama City forgalmát megkönnyítő, 1,4 milliárd dolláros autópályahíd építésére vonatkozó szerződést. (Egy dollár 390 forint.)

Mindkettő jelentős szereplője a tengerentúli kikötők építésének. 2020-ban az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szankciókkal sújtotta a CCCC-t a dél-kínai-tengeri mesterséges szigetek építésében játszott szerepe miatt.

Emellett 

a BBC összeállítása szerint 2023 októbere és 2024 szeptembere között a teljes áthaladó forgalom 21,4 százalékát tették ki. Peking az utóbbi években jelentős összegeket fektetett a kikötőkbe és a csatorna mellett lévő terminálokba is.

Az időjárás jobban befolyásolja a csatorna működését, mint a kínaiak

Kevés kínai befolyást tapasztalnak a külföldi szemlélők is. Vincent Clerc, a Maersk vezérigazgatója szerint a csatorna működését „nagyobb mértékben befolyásolta az eső hiánya, mint a kínaiak”.

Peking ugyanakkor fontos partnernek tekinti Panamát, ezt bizonyítja, hogy egy évvel a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvétele után, 2018-ban hivatalos látogatást tett az országban Hszi Csin-ping kínai elnök, és azóta 19 

• kereskedelmi, 
• infrastrukturális, 
• banki, 
• turisztikai 

együttműködési megállapodást írtak alá. Ugyanabban az évben Panama a latin-amerikai országok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz.

Kínai cégek nagy számban vannak jelen a panamai különleges kereskedelmi övezetekben is, a Huawei például 2015-ben hatalmas elosztóközpontot nyitott az egyikben.

– jósolta Csiang Si-hszüe, a Sanghaji Egyetem Latin-Amerikával foglalkozó kutatóintézetének igazgatója.

Egyetért vele Will Freeman is, a New York-i Council on Foreign Relations régiós szakértője. „Valószínűleg szerepel Kína céljai között a Panama-csatornához hasonló stratégiai csomópontok ellenőrzése. De az eltörpül az olyan projektek mellett, mint az új perui megakikötő, amely fel fogja gyorsítani a dél-amerikai–kínai kereskedelmet” – vélekedett.