Tényleg a kínaiak kezében van a Panama-csatorna?
Donald Trump amerikai elnök akár erőszakkal is visszavenné az uralmat a Panama-csatorna felett, amelyről azt állítja, hogy az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, Kína ellenőrzése alá került. A panamaiak és a kínaiak is vehemensen tagadják, hogy igaza lenne az amerikai elnöknek, és a szavait bizonyítékok sem támasztják alá.
A 82 kilométer hosszú Panama-csatorna kulcsfontosságú vízi út, amely összeköti a Csendes- és az Atlanti-óceánt. „Kína működteti a Panama-csatornát. És nem Kínának adtuk. Panamának adtuk, és visszavesszük” – erősítette meg korábbi üzenetét a beiktatási beszédében.
A csatornát azonban nem Kína, hanem egy független hatóság üzemelteti, bár az amerikai elnök megbékítése érdekében a panamai kormány megkezdte a kikötőket üzemeltető hongkongi vállalatok átvilágítását. Azt is megígérték az odalátogató Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy kilépnek a kínai Egy övezet, egy út programból.
A Panama-csatorna két kikötőjét üzemeltetik kínaiak
Valóban egy a hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat, a CK Hutchison Holdings konglomerátum egyik részlege, a Hutchison Ports üzemelteti a csatorna két végén lévő kulcsfontosságú kikötőt, a balboait és cristóbalit – 53 másikkal együtt 24 országban.
Erre azonban 1997-ben kaptak engedélyt, amikor a csatorna még közös amerikai–panamai irányítás alatt állt;
csak két évvel később került Panamához. A koncessziót 2021-ben hosszabbították meg újabb 25 évre.
„Ha konfliktus alakul ki, és Kína azt mondja nekik, hogy tegyenek meg mindent, amit csak tudnak, hogy akadályozzák a csatorna működését, hogy az Egyesült Államok ne tudjon részt venni a kereskedelemben, az amerikai hadsereg és haditengerészeti flotta ne tudjon elég gyorsan eljutni az indiai–csendes-óceáni térségbe, akkor meg kellene tenniük” – magyarázta Rubio egy interjúban az amerikai álláspontot anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a vállalatot.
Peking önti a pénzt Panamába
Nem a hongkongi cég dönti el azonban, hogy ki hajózhat be a csatornába, csak a konténerek ki- és berakodásáért, a hajók üzemanyaggal való ellátásért felel, a többi a Panama-csatorna Hatóság hatásköre.
Nem ez azonban az egyetlen kínai vállalat, amelyiknek köze van a csatornához – emlékeztetett a CNN . A többségi állami tulajdonban lévő, tőzsdén jegyzett, multinacionális mérnöki és építőipari vállalat, a China Communications Construction Company Ltd. (CCCC) és kikötői leányvállalata, a China Harbour Engineering Company Ltd. (CHEC) szerezte meg a Panama City forgalmát megkönnyítő, 1,4 milliárd dolláros autópályahíd építésére vonatkozó szerződést. (Egy dollár 390 forint.)
Mindkettő jelentős szereplője a tengerentúli kikötők építésének. 2020-ban az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szankciókkal sújtotta a CCCC-t a dél-kínai-tengeri mesterséges szigetek építésében játszott szerepe miatt.
Emellett
az amerikaiak után a kínai cégek, közük az állami tulajdonú COSCO Shipping a csatorna legfontosabb ügyfelei,
a BBC összeállítása szerint 2023 októbere és 2024 szeptembere között a teljes áthaladó forgalom 21,4 százalékát tették ki. Peking az utóbbi években jelentős összegeket fektetett a kikötőkbe és a csatorna mellett lévő terminálokba is.
Az időjárás jobban befolyásolja a csatorna működését, mint a kínaiak
Kevés kínai befolyást tapasztalnak a külföldi szemlélők is. Vincent Clerc, a Maersk vezérigazgatója szerint a csatorna működését „nagyobb mértékben befolyásolta az eső hiánya, mint a kínaiak”.
Peking ugyanakkor fontos partnernek tekinti Panamát, ezt bizonyítja, hogy egy évvel a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvétele után, 2018-ban hivatalos látogatást tett az országban Hszi Csin-ping kínai elnök, és azóta 19
- kereskedelmi,
- infrastrukturális,
- banki,
- turisztikai
együttműködési megállapodást írtak alá. Ugyanabban az évben Panama a latin-amerikai országok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz.
Kínai cégek nagy számban vannak jelen a panamai különleges kereskedelmi övezetekben is, a Huawei például 2015-ben hatalmas elosztóközpontot nyitott az egyikben.
Kína továbbra is befektet majd Panamában, ha a közép-amerikai országnak pénzre lesz szüksége, és folytatja vele a kereskedést
– jósolta Csiang Si-hszüe, a Sanghaji Egyetem Latin-Amerikával foglalkozó kutatóintézetének igazgatója.
Egyetért vele Will Freeman is, a New York-i Council on Foreign Relations régiós szakértője. „Valószínűleg szerepel Kína céljai között a Panama-csatornához hasonló stratégiai csomópontok ellenőrzése. De az eltörpül az olyan projektek mellett, mint az új perui megakikötő, amely fel fogja gyorsítani a dél-amerikai–kínai kereskedelmet” – vélekedett.
Pokoli nehézségek várnak Oroszországra: Putyin megjósolta, hogy mikor lehet vége – Magyarországon is ott van, amit az egész világ akar
Etetni kell az éhes szájat: sorra nyitják újra a régieket és 2009 óta először új atomerőművet épít Japán – Amerikát is bevenné a szigetország
