Donald Trump Latin-Amerikát már elveszítette Kínával szemben
Peruban, a világ második legnagyobb rézexportőrországában rendezik meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóját, és Hszi Csin-pin elnök is részt vesz a kínaiak által épített chancayi kikötő átadásán, amely a hatóságok reményei szerint a dél-amerikai-ázsiai kereskedelem jelentős központja lesz.
Jelentősen megváltoztak ugyanis az erőviszonyok a Washington hátsó udvarának tekintett Latin-Amerikában, és Donald Trump megválasztott amerikai elnök a Reuters elemzése szerint vesztes csatában találhatja magát a Kínával vívandó újabb kereskedelmi háborúban.
Peru különösen nagy kihívást jelenthet, a kínai jelenlét ugyanis gyorsan nő, mert szinte kielégíthetetlen a világ második legnagyobb gazdaságának éhsége a régió főbb exporttermékei: a kukorica, a réz, a szója, a marha és az akkumulátorgyártáshoz nélkülözhetetlen lítium iránt.
Ez tette Pekinget a térség első számú kereskedelmi partnerré Brazíliától Chilén keresztül Argentínáig, és aláásta Washington regionális politikai befolyását. A tendencia tovább erősödött Trump első kormányzása alatt az „America az első” politikai okozta befelé fordulással, amelyet bizonyos szintig Joe Biden is folytatott.
Katonai jelenlét helyett gazdasági
„Latin-Amerika stratégiai értéke az, hogy ez az Egyesült Államok hátsó udvara” – nyilatkozta a hírügynökségnek Li Hszing, a Guangdong Institute for International Strategies professzora.
Segít ellensúlyozni az Egyesült Államok jelenlétét az indiai-csendes-óceáni térségben és a kereskedelmi háború kockázatait.
„Kína nem kezdhet ott katonai támaszpontok építésébe, mert ez túl érzékeny kérdés, és túlságosan kiélezné a konfliktusát az Egyesült Államokkal... Ezért először a gazdasági kapcsolatok építi ki” – tette hozzá.
Peru az eklatáns példa. Az országnak sokáig az Egyesült Államok volt az első számú kereskedelmi partnere, a helyét 2015-ben vette át Kína, tavaly már 16,3 milliárd dollár volt a különbség a két országgal meglévő forgalom között. (Egy dollár 386 forint.)
Kína gyors és agresszív
„Kína agresszíven tört be a régióba, gyorsan tanul, és kész hosszú távon maradni” – ért egyet Eric Farnsworth, az amerikai külügyminisztérium korábbi illetékese.
Ha az Egyesült Államok nem helyezi új és hatékonyabb módon érdemben előtérbe a regionális gazdaságpolitikát, akkor a régió továbbra is a kínai érdekek felé fog billenni
– tette hozzá.
Az amerikaiak azonban állandóan csak azzal érvelnek, hogy Kína mindig feltételekhez köti a befektetéseket és az Egyesült Államok megbízhatóbb partner.
A kezdetek óta komoly aggodalmakat kelt az amerikaiakban a chancayi kikötő, amelyet az állami tulajdonban lévő Cosco Shipping épít, és amely jelentősen – a célállomástól függően 10-20 nappal – megrövidíti a szállítási útvonalat Kínába a perui mellett a brazil árucikkek esetében is. A kikötő a megnyitása után is kínai kézben marad.
Raul Perez Reyes perui közlekedési miniszter szerint a kikötő a mexikói Manzanillo és egy idő múltán a kaliforniai Long Beach versenytársává válik. „Az a célunk, hogy Latin-Amerika Szingapúrja legyünk” – fogalmazott.
Összehasonlításképpen: Manzanillo Mexikó egyik legforgalmasabb kikötője, tavaly 1,7 millió konténert kezelt, a Long Beach-i pedig az Egyesült Államok 2. a világon a 20.
Brazília is érdekelt
Az új kikötő más befektetésekhez vezet az összeköttetés javítsa érdekében, amelyben különösen érdekeltek a brazil szójatermelők, akik szeretnék csökkenteni a szállítási költségeket és időt egyik legfontosabb piacukra, elkerülni a Panama-csatornát. A perui kormány ennek érdekében szorgalmaz egy 10 milliárd dollár értékű vasúti projektet.
Bár a legtöbb helyi tisztviselő és diplomata óvatos hangot üt meg, hangsúlyozva, hogy Kína és az Egyesült Államok is kulcsfontosságú partner,
magánbeszélgetésekben elismerik, hogy Peking konkrétabb figyelmet szentelt Latin-Amerikának, mint Washington.
„Peru minden országgal nyitott üzletkötésre” – mondta egy neve elhallgatását kérő magas rangú perui tisztviselő. „Kína azonban a befektetéseit Latin-Amerikába és Afrikába koncentrálja”, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy a csúcson tovább bővítik majd a 2009-ben megkötött kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt, amely többnyire csak a szellemi tulajdonra, az elektronikus kereskedésre és a vámeljárásokra koncentrálódik.
Mexikó vámokkal vág vissza Donald Trump vámjaira
Éleződni fog a feszültség az Egyesült Államok és Latin-Amerikai második legnagyobb gazdasága, Mexikó között is, amelyet 25 százalékos vámokkal fenyeget Donald Trump.
Marcelo Ebrard gazdasági miniszter visszavágott a héten, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésre hasonló lesz a válasz. „Ha vámokat vezet be, mi is azt tesszük. És mi lesz a vége? Gigantikus árat fizet az észak-amerikai gazdaság” – idézte a szavait a Reuters.
Ebrard emlékeztetett, hogy a vámok ismét felpörgetik majd az inflációt az Egyesült Államokban, ami fontos érv a kereskedelmi viták ilyenfajta „rendezése” ellen.
