Miközben újabb hírek érkeztek azt illetően, újraindítható-e az indiai tulajdonosa cserbenhagyta dunaújvárosi vasmű, meghökkentő fordulatról érkezett hír a kínai tulajdonosa által bezárni szándékozott British Steel megmentéséről. A kereskedelmi miniszter meglepő módszert ajánlott az utolsó brit acélmű megmentésére.
Szorult helyzet, furcsa megoldás: a terrorellenes törvényt használnák fel.
A szélesebb háttér: az alapvető ipari alapanyagokat gyártó acélipar továbbra is stratégiai szektor világszerte, nem véletlenül nyitott frontot ezen a terepen is vámháborújában Donald Trump amerikai elnök. Három hete 25 százalékos vámot jelentett be az acél- és alumíniumimportra, erre válaszul az Európai Unió is vámot vetett ki 26 milliárd dollár értékű amerikai árura. Április 1-jével szigorították az acél importjának szabályait is az unióba, ahol a legnagyobb acélgyártó Németország, a második Olaszország.
Az európai acélipar soha nem állt szemben ekkora kihívással, beszorulva a szénmentesítés költségei és a durva, főleg kínai eredetű túlkapacitás közé, ami az alacsony költségű, erőteljesen támogatott, CO2-intenzív behozatal meglódulásához vezetett
– idézte a Eurometal.net szakportál az év végén a német gyártó Thyssenkruppot.
Az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, de hasonló kihívásokkal szembesül. Az iparvilág valamikori vaskohója, Nagy-Britannia utolsó megmaradt acélműve a British Steel.
Amelyet bezárna tulajdonosa, a számos üzleti területen érdekelt Jingye csoport, amelynek székhelye Sicsiacsuangban van. Akinek nem esik le, ez egy magyarországnyi népességű agglomeráció, a kínai Hopej tartomány székhelye, ahol nem mozdít meg sok falevelet, ha 2700 munkahely elvesztését eredményezve bezárnak egy acélüzemet a lincolnshire-i Scunthorpe-ban.
A népszerűtlen brit munkáspárti kormányt természetesen jobban érdekli az ügy. Megpróbáltak tárgyalni a kínaiakkal, de hiába, a Jingye a héten bejelentette, hogy a vámok bevezetése miatt az acélkohók működtetése pénzügyileg már nem fenntartható. A British Steel bezárása több mint 150 év után vetne véget a brit acélgyártásnak, és ezzel az Egyesült Királyság válna az egyetlen G7-taggá, amely nem tud maga acélt előállítani.
Oroszország okkal bombázta le azonnal az összes nagyolvasztót Ukrajnában: egy országnak nemcsak a védelme miatt van szüksége acélra, hanem az utak és az infrastruktúra építéséhez is
– sopánkodott szerdán Sarah Jones energiaügyi miniszter a The Telegraph cikke szerint.
A Jingye, úgy tudni, heteken belül leállítja legalább az első nagyolvasztót, a másikat pedig már júniusban. A szakszervezetek figyelmeztettek: ha ez megtörténik, az visszafordíthatatlan – írta a brit lap.
Jonathan Reynolds kereskedelmi miniszter az újság értesülése szerint a következőt találta ki.
Van egy gyors módszer az acélmű államosítására: a 2004-es haváriatörvény (Civil Contingencies Act) nyújthat jogalapot rá. A jogszabály szerint a miniszterek rendkívüli joggokkal ruházhatók fel olyan rendkívüli veszélyhelyzetekben, mint a háború, külföldi hatalom támadása, vagy terrorcselekmény.
Átvenni a British Steelt azonban azt jelenti, hogy a kormány nagy veszteségeknek és adósságoknak teheti ki magát, illetve az adófizetőket – emlékeztet a lap.
Szombaton új kimutatásokat tettek közzé, amelyek szerint a vállalat 2023-ban 231 millió font sterling (111 milliárd forint) adózás előtti veszteséget produkált. Ez kisebb, mint az előző évi 408 millió font, de az értékesítés 27 százalékos zuhanása mellett történt a csökkenés. A folyékony acél termelése 2 millióról 1,7 millió tonnára esett.
A Jingye csakugyan pénzügyileg támogatja a British Steelt, amely azonban 711 millió fonttal tartozik, miközben a vállalat arra panaszkodik, hogy csökken a kereslet fő piacain, mint az Egyesült Királyság és Európa, az olcsóbb import növekvő versenye miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.