Nem lepte meg a piacokat az EKB, tovább csökkennek a kamatok az eurózónában

Az előzetes elemzői és piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az eurózóna irányadó kamatait az Európai Központi Bank (EKB). A döntés hátterét Christine Lagarde, a testület elnöke hamarosan sajtótájékoztató keretében ismerteti, a szakértők előzetesen elsősorban a térség gazdasági növekedésének fellendítésével kapcsolatos törekvésekkel támasztották alá kamatvágási várakozásukat, melyet az infláció kedvező alakulása tett lehetővé.

A friss kamatdöntés után az EKB fontosabb rátái az alábbiak szerint alakulnak:

• aktív oldali rendelkezésre állás kamata: 2,9 százalék,
• irányadó refinanszírozási kamatláb: 2,65 százalék,
• betéti kamatláb: 2,5 százalék.

A döntést leíró közleményében az EKB kiemelte: a gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzésüket lefelé módosították a monetáris tanács tagjai, az idei évre már csak 0,9 százalékos, jövőre 1,2 százalékos, 2027-re pedig 1,3 százalékos GDP-bővülésre számítanak. A pesszimizmus oka a vártnál alacsonyabban alakuló exportforgalom és a beruházások gyengélkedése, valamint a hámháború okozta bizonytalanság – áll a közleményben.

Az idei évre a monetáris tanács átlagosan 2,3 százalékos inflációval számol, mely jövőre 1,9 százalékra csökkenhet, 2027-ben pedig 2 százalékon alakulhat. Ezek a számok valamivel magasabbak, mint az EKB korábbi várakozásai voltak. A maginflációs mutató tekintetében 2,2, 2,0 és 1,9 százalékos a várakozás éves átlagot tekintve a következő három esztendőre. A tanács ennek ellenére úgy látja, a 2 százalékos inflációs célt már középtávon elérheti a ráta, mivel a bérnövekedési dinamika lassul, mely az elmúlt időszakban az infláció egyik elsődleges hajtóereje volt.

Teljes volt az egyetértés az EKB döntéséről a bejelentés előtt

A döntés bejelentését megelőzően a piacok körében teljes konszenzus volt a csütörtöki kamatvágás tényét és mértékét tekintve, ami viszont kisebb meglepetés a korábbi várakozásokat ismerve, hogy a befektetők 60 százalékos bizonyossággal árazzák azt is, hogy az EKB következő, április közepi ülésén is a 25 bázispontos enyhítés mellett teszi majd le a voksát. 

Ezt a lépést az a fejlemény támaszthatja alá, hogy Lagarde elnökasszony legutóbbi, kamatdöntést követő beszédében már úgy fogalmazott, az infláció teljes mértékben jegybank kontrollja alá került, így a piacok szerint megnyílhatott az út a testület előtt a monetáris szigor további enyhítése felé. Az azonban szintén elhangzott már a legutóbbi sajtótájékoztatón is, hogy a Trump által kirobbantott vámháború következményeivel kiemelten kell foglalkoznia majd a jegybanknak, hogy elkerülje a pénzromlás ismételt elharapódzását, így a lendületes kamatcsökkentést távolról sem lehet biztosra venni. 

A térség gazdasága ugyanakkor minden bizonnyal tárt karokkal fogadna egy ilyen dömpinget: az eurózóna növekedése ugyanis mindössze minimális mértékben tudott bővülni az utolsó negyedévben, ezen gödréből pedig a remények szerint a kamatvágás tudná kizökkenteni. Igaz, a gazdaság számára a német kormány frissen, Ukrajna amerikai támogatásának megakadása nyomán tett kiadásnövelési vállalásai minden bizonnyal további segítség nélkül is jót tesznek majd.

Christine Lagarde EKB-elnök beszédét a VG élőben követi majd.