Rémálom lesz a jövő évi francia költségvetés

Kemény kihívás lesz egyensúlyban tartani Franciaország 2026-os költségvetését, mivel egyszerre kell csökkenteni a hiányt és finanszírozni a magasabb katonai kiadásokat – ismerte el szerdán a kormányszóvivő. Francois Bayrou miniszterelnök ezért utasítást adott a munka megkezdésére és folyamatos konzultációra a teljes társadalmi és parlamenti spektrummal, olyanokkal is, akik néha úgy érzik, hogy nem hallgatják meg őket.

„A pénzügyi nehézségeink miatt nagyon nehéz, kész rémálom lesz a 2026-os költségvetés” – ismerte el Sophie Primas kormányszóvivő a Public Senat TV-nek.

A nemrég elfogadott idei francia 

– emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. Bayrou centrista kormánya a deficitet 2029-re akarja levinni az EU által előírt 3 százalékra.

Franciaország azonban közben emelni tervezi a védelmi kiadásokat is a GDP jelenlegi 2 százalékáról 3–3,5 százalékra, ami nem lesz könnyű a deficit csökkentésével együtt. A brit hírügynökség számításai szerint pótlólagosan évi 30 milliárd eurót kell „találni” ahhoz, hogy a GDP 3 százalékát fordítsák védelemre.

Egyensúlyozni kell a költségvetés kidolgozásakor

Franciaország már most is évi hárommilliárd euróval növeli a katonai kiadásokat 2030-ig a hosszú távú védelmi tervezésről szóló törvény értelmében, amelyet Sebastien Lecournu védelmi miniszter szerint felül kell vizsgálni, hogy tükrözze az új geopolitikai realitásokat.

Eric Lombard pénzügyminiszter szerint már dolgoznak azon, hogy az ország adósságterheinek növelése és a jóléti rendszer aláásása nélkül emeljék a védelmi kiadásokat. A szociális kiadásokat nem fogják feláldozni – ígérte.

Emmanuel Macron elnök szerint viszont elkerülhetetlenek a nehéz költségvetési döntések. Charles de Gaulle elnök példáját hozta fel összehasonlításképpen az 1960-as évekből, amikor hatalmas összegeket fektettek Franciaország nukleáris arzenáljának kiépítésébe. 

– fogalmazott Macron.

Nincs konszenzus a kiadások csökkentése ügyében

A szélsőbalt kivéve a legtöbb francia párt kész a védelmi kiadások növelésére, abban azonban már sokkal kisebb a konszenzus, hogy azt miből fedezzék, különösen, ha kiadáscsökkentéssel jár más területeken. Az előző kormányfő, Michel Barnier belebukott abba, hogy jelentős kiadáscsökkentést próbált átnyomni a parlamenten.

Az Egyesült Királyság részben a külföldi segélyek csökkentésével tervezi finanszírozni a védelmi kiadások emelését, ez az út azonban Párizs számára nem járható, mert az idei költségvetésben már több mint 30 százalékkal megvágták a segélykeretet.

A francia kormány a társasági adó emelését is kizárja, azt azonban Lombard is elismerte, hogy a legvagyonosabbak többel is hozzájárulhatnának a védelmi kiadások emeléséhez, amit egyébként a közvélemény is támogat.

Túljutott a mélyponton a francia gazdaság

Némi reményt jelent az ING elemzése szerint, hogy a legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, elérte a mélypontot a francia gazdaság, és valószínűleg megkezdi a fokozatos talpra állást a következő hónapokban.

Bár a GDP 2024 utolsó negyedévében 0,1 százalékkal zsugorodott, az első negyedévben nulla, a másodikban már 0,2 százalékos lehet a bővülés, és 

A fellendülés azonban a bank előrejelzése szerint korlátozottnak ígérkezik. Az Európából származó árukra kivetett amerikai vámok hatással lehetnek az exportra, az üzleti bizalomra, a munkaerő-felvételre és a beruházásokra is.

Az ING arra számít, hogy a tavalyi 1,1 százalék után a francia GDP 

• az idén 0,6, 
• 2026-ban 1 százalékkal bővül. 

2024-től eltérően ez azt jelenti, hogy a idén és jövőre gyengébb lesz a növekedés az európai átlagnál.