Legalább háromnapos készletezésre szólít fel Brüsszel - háborúra készülnek?
Minden EU-állampolgárnak fel kell halmoznia elegendő élelmiszert ahhoz, hogy válság esetén legalább 72 órán át önellátó legyen – figyelmeztet az Európai Bizottság. A dokumentumban Brüsszel kiemelt helyen kezeli a háborús helyzetet.
Szélsőséges fennakadások esetén a kezdeti időszak a legkritikusabb
– áll a dokumentumban, amely különböző lehetséges forgatókönyveket vázol fel, a háborútól kezdve a kibertámadásokon és halálos járványokon át az éghajlatváltozás okozta árvizekig.
Hosszú válságok sorozata
Öt év telt el a Covid–19-járvány első lezárásai és három év Oroszország ukrajnai inváziója óta, miközben a természeti katasztrófák és a pénzügyi megrázkódtatások folyamatos kockázatot jelentenek. A terv éppen akkor kerül nyilvánosságra, amikor Európa egyik válságból a másikba sodródik. „Az elmúlt évek egyik jelentős válsága sem volt elszigetelt vagy rövid életű” – áll a dokumentumban.
Európa nem engedheti meg magának, hogy továbbra is csupán reagáljon
– áll a stratégiában.
A bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Minzatu szerdán mutatja be a stratégiát. „Addig javítsd meg a tetődet, amíg süt a nap” – fogalmazott a Politico című brüsszeli lapnak.
A 17 oldalas tervezet szerint a stratégia célja egy biztonságos és ellenálló EU létrehozása, amely képes előre jelezni és kezelni a fenyegetéseket, függetlenül azok jellegétől vagy eredetétől. Ez magában foglalja az uniós tagállamoknak szóló iránymutatásokat
- az alapvető készletek tárolásáról,
- a válságtervezésről,
- a menedékhelyek elérhetőségéről,
- valamint a kritikus földi és űrinfrastruktúra biztosítását célzó intézkedésekről.
Alig néhány héttel azután, hogy Európa közzétette első védelmi stratégiáját, a készültségi terv sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg a válságkezelési képességeiket minden ágazatban.
Az EU háborúra készül
A háborús felkészültség kiemelt szerepet kap a stratégiában. Bár nem hoz új védelmi kezdeményezéseket, a dokumentum az Észak-Európa egyes országaira jellemző védelmi modellt javasol. E szerint
az egész társadalom – az állampolgároktól a vállalatokon át a kormányokig – részt vesz a védekezésben.
A bizottság terve a Niinistö-jelentés következtetéseire épít, amely az EU háborús és polgári védelmi felkészültségének javítását célozza. A geopolitikai konfliktusok nemcsak katonai offenzívák formájában jelentkezhetnek, hanem a kibertérben is.
Európának jobban fel kell készülnie a kibertámadásokra – áll a tervezetben. Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta megnövelte aktivitását a kibertérben, különösen az energiainfrastruktúrát érintő támadások terén. Európa keleti szárnya különösen nagy számú kibertámadásnak van kitéve.
Kína, Irán és Észak-Korea is folyamatosan támadja a nyugati kormányokat, vállalatokat és kulcsfontosságú intézményeket.
Az államilag támogatott hibrid és kibertámadások mára a mindennapok részévé váltak
– érvel a dokumentum.
Készletezési stratégia
A bizottság egy uniós szintű készletezési stratégiát javasol a kritikus erőforrásokhoz való hozzáférés megerősítésére, beleértve a vészhelyzeti és katasztrófaelhárítási eszközöket, az orvosi ellenintézkedéseket, a kritikus nyersanyagokat, az energetikai berendezéseket, valamint potenciálisan az élelmiszer- és víztartalékokat. A stratégia az EU központi készleteit kombinálná a tagállamok hozzájárulásaival – áll a jelentésben.
