BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Varga Mihálynak nem lesz nehéz dönteni, vélik a közép-európai elemzők – Concorde Befektetői Nap

Első kamatdöntő ülését tartja kedden a Magyar Nemzeti Bank Varga Mihály elnökletével, miközben a Concorde CEE Befektetői Napra érkezett szakemberek a magyar és közép-európai befektetési lehetőségeket vitatták meg. Az MNB kamatai most minden bizonnyal nem változnak.

Egyértelmű, hogy nem nyúl a kamataihoz a Magyar Nemzeti Bank kedden, az első kamatdöntő ülésen, amelyen Varga Mihály elnököl – vélték a Concorde CEE Befektető Napra érkezett nemzetközi elemzők. Előretekintve, a közép-európai régió gazdaságai inflációs kihívással szembesülnek, de a hullám levonultával visszatér a kamatcsökkentések ideje, ha netán később is, mint a múlt évben lehetett gondolni.

Varga Mihálynak ma nem nehéz a kamatdöntés, de eljön az idő, amikor lefelé indulhatnak a kamatok, nálunk és a régióban – balról jobbra: Jobbágy Sándor, Aurel Bernat, Móró Tamás, Piotr Bujak
Varga Mihálynak ma nem nehéz a kamatdöntés, de eljön az idő, amikor lefelé indulhatnak a kamatok, nálunk és a régióban – balról jobbra: Jobbágy Sándor, Aurel Bernat, Móró Tamás, Piotr Bujak / Fotó: Pető Sándor

 

Infláció: régiószerte várhatók később kamatcsökkentések, és egymás kezét is figyelik

Sem, az infláció, sem a pénzügyi piacok nem adnak lehetőséget a kamatlábak csökkentésére még hónapokig – vélte Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Az év utolsó negyedében azonban már utat nyithat az infláció javulása és az alacsonyabbá váló külföldi kamatszint.

Valószínűleg kamatcsökkentések lesznek az ECB-től, a Fedtől és esetlegesen néhány regionális központi banktól is

– tette hozzá. Ez támogatni fogja a magyar kamatcsökkentést, ha talán nem is akkora mértékben, mint amire az infláció újraéledése előtt számítani lehetett rá. 

Hasonlóan vélekedett Piotr Bujak, a lengyel PKO Bank vezető közgazdásza is. Mint elmondta, az infláció csökkenése előbb-utóbb lehetőséget teremt a kamatcsökkentésre. Lengyel nézőpontból, amikor a magyar monetáris politikát és a politikát nézzük, a várakozó álláspontot tartjuk indokoltnak, miután az utóbbi időben meglepően magas volt az infláció – mondta. 

Ugyanakkor az európai növekedési várakozásokat illetően pozitív a hangulat a német bejelentés után a nagyobb költekezésről, erről beszélt ma a fórumon Nagy Márton miniszter is, nagyon optimista hangvételben – emelte ki a lengyel elemző. „Feltételezem, hogy hasonló érvelés van jelen a MNB-ben” – tette hozzá. 

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája úgy véli, az MNB számára a forint stabilitása is szempont lehet, amikor nem rohan a kamatcsökkentésekbe: „Az az érzésem, hogy a jegybank gazdaságpolitikája szerint az árfolyamot a 400-as szinten szeretnék megtámasztani (az euró ellenében), mert ez egy könnyen kiszámítható szám, és nem szeretnék, ha lényegesen gyengébb lenne, mert az felgyorsíthatná az euró használatát a gazdaságban.” 

Piotr Bujak szerint a zloty-forint árfolyamot is érdemes figyelni. Ugyanis Lengyelországban nőnek a várakozások a kamatok csökkentésére, és ez az MNB számára is megnyithatja az utat: ha túlságosan előresietne, az megmutatkozna a forint gyengülésében a lengyel devizával szemben. 

Aurel Bernat, a Banca Transilvania ügyvezető igazgatója azzal egészítette ki a képet, hogy az eddig konzervatívan viselkedő román jegybank számára is lehetőség nyílhat az idén két vagy három 25 bázispontos csökkentésre a 6,5 százalékos irányadó kamatában.

GDP Közép-Európában: a német költekezés az egész régiót segíteni fogja

Az elemzők szerint Németország hatalmas fordulata a nagyobb költekezés irányába az egész közép-európai régiót segíteni fogja, miközben a vámháború nehezen felmérhető kockázatokat hoz.

Lehetséges, hogy a régió nyíltabb gazdaságai, a kisebbek és nyíltabbak, mint Magyarország, vagy akár Csehország és Szlovákia, többet profitálhatnak (a német fordulatból). Ez egyszerűen a nagyobb nyíltságukból következik, és hogy jobban függnek a német kereslettől. Tehát Lengyelország és Románia egy kicsit kevesebbet profitálhat

– vélte Bujak, aki arról számolt be, hogy bankja londoni és New York-i befektetői találkozóin érzékelhető optimizmust tapasztaltak a közép-európai régióval kapcsolatban.

Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a német kiadásnövelés összetétele is fontos lesz. Nem feltétlenül oldja meg mondjuk a német autóipar problémáit, amelyek nagy hatással vannak például a szlovák gazdaságra, de a csehekre és a magyarokra is. Ha ezen a téren nem lesz javulás, a hatás mértéke egészében kiegyenlítettebb lehet a régió országaiban.

Bujak azt is elárulta, mit tart a lengyelek titkának, ami miatt most is ők vezetik a régiós növekedést, holott vannak a régióban mások, akik náluk jobban indították el a piacgazdasági átmenetet: azt, hogy nem siettek jobban növelni a béreket, mint a termelékenységet.

Bernat szerint Románia is erőteljesen függ Németországtól, legnagyobb külkereskedelmi partnerétől, ráadásul a németektől erősen függő ipar a román GDP-termelés leggyengébb láncszeme. A német hatással és a schengeni csatlakozás segítségével – ami 1-1,5 százalékot i adhat a GDP-hez – a román gazdaság még úgy is elérheti a 2,5 százalékos növekedést az idén, hogy hatalmas költségvetési és külkereskedelmi deficitjét mérséklendő megszorításokra szorul.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.