Egyértelmű, hogy nem nyúl a kamataihoz a Magyar Nemzeti Bank kedden, az első kamatdöntő ülésen, amelyen Varga Mihály elnököl – vélték a Concorde CEE Befektető Napra érkezett nemzetközi elemzők. Előretekintve, a közép-európai régió gazdaságai inflációs kihívással szembesülnek, de a hullám levonultával visszatér a kamatcsökkentések ideje, ha netán később is, mint a múlt évben lehetett gondolni.
Sem, az infláció, sem a pénzügyi piacok nem adnak lehetőséget a kamatlábak csökkentésére még hónapokig – vélte Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Az év utolsó negyedében azonban már utat nyithat az infláció javulása és az alacsonyabbá váló külföldi kamatszint.
Valószínűleg kamatcsökkentések lesznek az ECB-től, a Fedtől és esetlegesen néhány regionális központi banktól is
– tette hozzá. Ez támogatni fogja a magyar kamatcsökkentést, ha talán nem is akkora mértékben, mint amire az infláció újraéledése előtt számítani lehetett rá.
Hasonlóan vélekedett Piotr Bujak, a lengyel PKO Bank vezető közgazdásza is. Mint elmondta, az infláció csökkenése előbb-utóbb lehetőséget teremt a kamatcsökkentésre. Lengyel nézőpontból, amikor a magyar monetáris politikát és a politikát nézzük, a várakozó álláspontot tartjuk indokoltnak, miután az utóbbi időben meglepően magas volt az infláció – mondta.
Ugyanakkor az európai növekedési várakozásokat illetően pozitív a hangulat a német bejelentés után a nagyobb költekezésről, erről beszélt ma a fórumon Nagy Márton miniszter is, nagyon optimista hangvételben – emelte ki a lengyel elemző. „Feltételezem, hogy hasonló érvelés van jelen a MNB-ben” – tette hozzá.
Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája úgy véli, az MNB számára a forint stabilitása is szempont lehet, amikor nem rohan a kamatcsökkentésekbe: „Az az érzésem, hogy a jegybank gazdaságpolitikája szerint az árfolyamot a 400-as szinten szeretnék megtámasztani (az euró ellenében), mert ez egy könnyen kiszámítható szám, és nem szeretnék, ha lényegesen gyengébb lenne, mert az felgyorsíthatná az euró használatát a gazdaságban.”
Piotr Bujak szerint a zloty-forint árfolyamot is érdemes figyelni. Ugyanis Lengyelországban nőnek a várakozások a kamatok csökkentésére, és ez az MNB számára is megnyithatja az utat: ha túlságosan előresietne, az megmutatkozna a forint gyengülésében a lengyel devizával szemben.
Aurel Bernat, a Banca Transilvania ügyvezető igazgatója azzal egészítette ki a képet, hogy az eddig konzervatívan viselkedő román jegybank számára is lehetőség nyílhat az idén két vagy három 25 bázispontos csökkentésre a 6,5 százalékos irányadó kamatában.
Az elemzők szerint Németország hatalmas fordulata a nagyobb költekezés irányába az egész közép-európai régiót segíteni fogja, miközben a vámháború nehezen felmérhető kockázatokat hoz.
Lehetséges, hogy a régió nyíltabb gazdaságai, a kisebbek és nyíltabbak, mint Magyarország, vagy akár Csehország és Szlovákia, többet profitálhatnak (a német fordulatból). Ez egyszerűen a nagyobb nyíltságukból következik, és hogy jobban függnek a német kereslettől. Tehát Lengyelország és Románia egy kicsit kevesebbet profitálhat
– vélte Bujak, aki arról számolt be, hogy bankja londoni és New York-i befektetői találkozóin érzékelhető optimizmust tapasztaltak a közép-európai régióval kapcsolatban.
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a német kiadásnövelés összetétele is fontos lesz. Nem feltétlenül oldja meg mondjuk a német autóipar problémáit, amelyek nagy hatással vannak például a szlovák gazdaságra, de a csehekre és a magyarokra is. Ha ezen a téren nem lesz javulás, a hatás mértéke egészében kiegyenlítettebb lehet a régió országaiban.
Bujak azt is elárulta, mit tart a lengyelek titkának, ami miatt most is ők vezetik a régiós növekedést, holott vannak a régióban mások, akik náluk jobban indították el a piacgazdasági átmenetet: azt, hogy nem siettek jobban növelni a béreket, mint a termelékenységet.
Bernat szerint Románia is erőteljesen függ Németországtól, legnagyobb külkereskedelmi partnerétől, ráadásul a németektől erősen függő ipar a román GDP-termelés leggyengébb láncszeme. A német hatással és a schengeni csatlakozás segítségével – ami 1-1,5 százalékot i adhat a GDP-hez – a román gazdaság még úgy is elérheti a 2,5 százalékos növekedést az idén, hogy hatalmas költségvetési és külkereskedelmi deficitjét mérséklendő megszorításokra szorul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.