BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Munka külföldön: új országot fedeztek fel maguknak a magyarok, a románokkal versenyeznek érte – ennyit lehet keresni

A magas fizetések, az alacsony adóterhek és a stabil gazdaság vonzza a magyarokat. Sokan érkeznek hosszabb távra.

Már több magyar él Svájcban, mint Ózdon – derült ki a vonatkozó adatokból. Az év elején, 2025 januárjára már több mint 32 ezer magyar állampolgárt tartottak nyilván Svájcban, ami négy év alatt több mint 13 százalékos növekedést jelent.

Switzerland Farmers Return Their Herds Of Cows To Their Farms
Munka külföldön: új országot fedeztek fel maguknak a magyarok / Fotó: NurPhoto via AFP

A legtöbben tartózkodási engedéllyel éltek az országban – ez az engedély hosszabb távú maradást tesz lehetővé –, ilyen jogcímen 23 379 fő szerepelt a nyilvántartásban. Letelepedési joggal 7397-en, ideiglenes tartózkodási engedéllyel pedig 404-en rendelkeztek. A nem állandó lakosként nyilvántartott magyarok száma 1258 volt. 

A kantonok közül Zürich fogadta a legtöbb magyart: ide egy év alatt 591-en költöztek. Bár Svájc nem tagja sem az Európai Uniónak, sem az eurózónának, az Eurostat adatai szerint egyértelműen látszik, hogy a közép- és kelet-európai országokból érkező munkavállalók számára továbbra is vonzó célpont.

A 2022-re vonatkozó adatok szerint Svájcban a bruttó medián órabér 37,5 euró volt, amely az összes vizsgált európai ország közül a második legmagasabb értéknek számított. 

Ennél magasabb medián órabért csak Norvégia ért el 38 euróval. A vásárlóerő-paritáson számított medián órabéreket tekintve azonban Svájc került az első helyre.

A bérek szintjéhez az is hozzájárul, hogy Svájcban alacsonyabbak az adók, mint az OECD-országok többségében: míg máshol átlagosan a bruttó jövedelem 24,9 százalékát vonják le, Svájcban ez csak 18,6 százalék, így a dolgozók a keresetük több mint 81 százalékát vihetik haza – szemben a 75 százalékos OECD-átlaggal. 

A Privátbankár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekes családok esetében ez az arány még kedvezőbb: egy házas munkavállaló két gyermekkel átlagosan mindössze 6 százaléknyi jövedelemadót fizet, szemben a 14 százalékos OECD-átlaggal.

Munka külföldön: a magyarok a románokkal versenyeznek

De nem csak a magyarok körében népszerű Svájc, a szomszédos országok közül Romániából érkeztek a legtöbben: 604-en vándoroltak be Svájcba 2025 januárjában. Őket követte Ausztria 247, Horvátország 334, Ukrajna 51, Szerbia 83 és Szlovénia 45 fővel.

Persze a számok eltörpülnek az ausztriai munkavállalás mellett, ami nem csoda. Sok magyar ingázik, míg Svájc esetében ez reálisan kivitelezhetetlen. Ez év januárjában 129 802 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami az előző hónaphoz képest 2593-mal többen.

Érdekes kérdés, mi mozgatja a leginkább a külföldi munkavállalás terén a magyarokat. A legerősebb motivációs tényező az lenne a maradás mellett, ha a magyar munkaerőpiaci környezetben is biztosítani tudná az adott munkavállaló a kinti jövedelem közel kétharmadát.

Ez esetben már jelentős számban megfontolnák a külföldön dolgozó honfitársaink, hogy hazatérjenek.

Nagyjából öthatoduk nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözzön Magyarországra. 

Az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével együttműködve javaslatcsomagot dolgozott ki a kint dolgozó magyarok hazatelepülésének elősegítésére. Erre azért volt szükség, mert szerintük a probléma érzékelhető jelentőségéhez képest igen keveset tudunk a tartós külföldre áramlás valódi mértékéről és a magyar gazdaságra gyakorolt részletes hatásairól.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.