Külföldön dolgozó magyarok: elmondták, miért és mennyi pénzért jönnének haza

Az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) együttműködve javaslatcsomagot dolgozott ki a kint dolgozó magyarok hazatelepülésének elősegítésére. Erre azért volt szükség, mert szerintük a probléma érzékelhető jelentőségéhez képest igen keveset tudunk a tartós külföldre áramlás valódi mértékéről és a magyar gazdaságra gyakorolt részletes hatásairól. A kutatásból kiderült, hogy az anyaországot elhagyók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik. Ők 2013 óta évente átlagosan a GDP-nk 2–3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. 

Külföldön dolgozó magyarok: elmondták, miért (nem) jönnének haza

A külföldön munkát vállaló honfitársaink körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai: 

• a külföldön elérhető magasabb fizetés, 
• a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő, 
• a hazai politikai helyzet negatív megítélése, 
• a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint 
• az anyagi problémák.

A hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek: 

• a szociális kapcsolatok (család, barátok) hiánya, ritkábban honvágy, 
• a gyerekek iskolai tanulmányainak megkezdése, 
• a külföldi munkakeresés nehézségei,
• az anyagi bizonytalanság a külföldi élet során,
• az anyagi célok teljesülésének elmaradása a külföldi munkavállalás során,
• a nyugdíjas kor elérése.

A hazaköltözés ellen ható fő motivációk: 

• az alacsony fizetés, 
• a gazdasági bizonytalanság, továbbá 
• a külföldi élettel való általános elégedettség.

A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben hazaköltözzön. 

Hazatérés esetén ekkora összeggel dobhatják meg a magyar GDP nominális értékét

A megkérdezett magyarok egyébként szinte kivétel nélkül elégedettek külföldi munkahelyükkel és a munkakörülményekkel, még akkor is, ha jelenleg nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 

Prognózisuk alapján a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén ugyanakkor akár 300–1500 milliárd forinttal is növekedhetne a magyar GDP nominális értéke a fenti határidőig.

A HVG tudósítása szerint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója rámutatott, hogy az uniós országok között középmezőnyben vagyunk a 20–64 éves aktív populációban a külföldön munkát vállalók lakossághoz viszonyított arányát tekintve. Miközben szomszédunk, Románia messze vezeti ezt a rangsort.

Ennyi pénzért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok

A kérdőíves kutatás válaszadói közül 

• 43 százalék a 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást, 
• 35 százalék a kötelező 13. havi fizetést, 
• 32 százalék a külföldi jövedelem felét elérő jövedelmet, 
• 24 százalék pedig a 2 millió forintos egyszeri támogatást 

jelölte meg a legmotiválóbb ösztönzőként a hazatérés szempontjából.

A legerősebb motivációs tényező az lenne, ha biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát a magyar munkaerőpiaci környezet – ebben az esetben már jelentős számban megfontolnák, hogy hazatérjenek.

A jó élethez legalább havi nettó 600 ezer forint kell itthon

Az Egyensúly Intézet decemberben még azt vizsgálta, hogy mekkora kereset mellett beszélhetünk szűkös, átlagos, illetve gondtalan életről. Bár a felmérés eléggé szubjektív, miután egyéni válaszadásra épült, a válaszok egybecsengenek a Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke által a Világgazdaságnak elmondottakkal. A tavaly év végén megkérdezettek véleménye szerint ugyanis

• a szűkös életvitelhez 250 ezer, 
• az átlagos szintű megélhetéshez havi nettó 350 ezer forintra, 
• míg a gondtalannak vélt élethez havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos magyarnak. 

A felmérés szubjektivitását mutatja egyébként, hogy a válaszadók háromnegyede szerint a jövedelmük nem éri a 350 ezer forintos átlagot, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint pont itt van a nettó mediánbér is, azaz a keresők egyik fele ennél többet, másik pedig ennél kevesebbet vihet haza.