Líbia leértékelte a dinárt, nem jól fizet az olaj

A líbiai jegybank vasárnap 13 százalékkal leértékelte a dinárt, az erről szóló döntést a Bloomberg jelentése szerint Facebook-oldalán tette közzé, és így most egy dinár 5,5677 dollárt ér. Aki emlékszik még rá, évtizedekkel ezelőtt nálunk is voltak leértékelések, de a forint már rég nem fix árfolyamrendszerű, a dinár azonban igen.

A leértékelés azt jelenti, hogy ugyanakkora mennyiségű dollárért eladott olajért dinárban több lesz a bevétel, és Líbiának most pont erre van szüksége. Az olajbevételek ugyanis csökkentek, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzetközi piacon csökkennek az olajárak. Az olajfogyasztó országok, mint mi is, ennek örülni tudnak, az olajtermelők azonban nem.

A jegybank azzal indokolt, hogy az egyensúly helyreállítása érdekében volt szükség a lépésre, a devizára ugyanis nagy volt a kereslet, a dinár megtámogatása devizaeladásokkal a tartalékaiból azonban nem volna fenntartható.

A bank szerint az év első negyedében az olajbevételek 5,2 milliárd dollárra rúgtak.

A kormánynak azonban messze nem ennyire van szüksége. Pontosabban a rivális két líbiai kormánynak, amelyek összesen 9,8 milliárd dollár elköltésére vállaltak kötelezettséget.

A tripoli székhelyű jegybank szerint ez a dupla költekezés és a megemelkedett devizakereslet együtt komoly problémát jelent, ami még súlyosbodhat is, ha

• csökken az olajtermelés, 
• ha változik az exportmennyiség, 
• ha „romlanak” a világpiaci olajárak.

Az „arab tavasz” óta nem tudnak zöld ágra vergődni

Az irány épp számukra rossz: az olajárak 10 százalékot zuhantak a múlt héten, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette az évszázad legmagasabb vámjait, az olajtermelő országok OPEC+ csoportja pedig az eredetileg tervezett mérték háromszorosával növelné olajkitermelését májusban.

Líbia egyébként Afrika legnagyobb olajtartalékaival rendelkezik. A Nyugaton sokáig a demokrácia reményeként ünnepelt „arab tavasz” azonban rendesen odasózott az országnak, Moammer Kadhafi 2011-es kaotikus elűzése és meggyilkolása óta nem szűnik a politikai zűrzavar. A keleten, illetve nyugaton regnáló kormányok vetélkedése közepette gyakran elakad az olajtermelés, ezért Líbia a világ „vagy van, vagy nincs” olajellátójának számít.

Augusztusban és szeptemberben az olajtermelés hetekre visszaesett, mert a keleti kormány blokádot állított, miután vitába keveredett az olajbevételek felett őrködő központi bank ellenőrzésén nyugati riválisával. Az ENSZ segített kompromisszumot elérni.

Tavaly Líbia olajbevétele 18,6 milliárd dollár volt a központi bank vasárnapi közlése szerint. Egy évvel korábban még 20,7 milliárd.