Tényleg megelőzte Románia Magyarországot: csak nem úgy, ahogy sokan gondolnák
Tavaly az egész Európai Unióban Romániában volt a legmagasabb az államháztartás hiánya – derült ki az Eurostat most közölt adataiból. Keleti szomszédunkban 2024-ban a GDP 9,3 százalékára rúgott a költségvetési deficit, ezzel jócskán megelőzte a többi uniós országot.
A visegrádiak között Magyarországon volt az egyik legkisebb hiány 2024-ben
Az unió statisztikai hivatala szerint Románia után a legmagasabb hiány Lengyelországban (mínusz 6,6 százalék), Franciaországban (mínusz 5,8 százalék) és Szlovákiában (mínusz 5,3 százalék) volt.
Az Eurostat a korábban ismert magyar adatokat megerősítette: 2024-ben a GDP 4,9 százaléka volt a idehaza a költségvetési hiány, amely kisebb a visegrádi országok átlagánál, ugyanakkor némileg magasabb, mint a szomszédos Ausztriáé.
Ausztriában tavaly a GDP 4,7 százalékát érte el a deficit, ami nem kevés fejtörést okoz az új kormánykoalíciónak. Bécs ugyanis idén könnyen az unió szégyenpadjára kerülhet, azaz az Európai Bizottság elindíthatja vele szemben a túlzottdeficit-eljárást, mivel továbbra sem sikerül teljesítenie a 3 százalékos maastrichti kritériumot.
Annak ellenére, hogy az osztrákok már túl vannak egy 6,4 milliárd eurós megszorítócsomag elfogadásán.
Ausztria mindenesetre nincsen ezzel egyedül az unióban, a 27 tagállam közül tizenkettőben rezeg léc, ennyi tagország hiánya érte el vagy haladta meg 2024-ben a GDP 3 százalékát. A visegrádi országok között a legjobb mutatóval Csehország rendelkezik. A Petr Fiala vezette kormány évekkel ezelőtt jelentős megszorításokat fogadott el, ami hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben a cseheknél 2,2 százalékos volt a deficit mértéke.
Ami a több országot illeti, Dánia 4,5 százalékos, Írország és Ciprus egyaránt 4,3 százalékos, Görögország 1,3 százalékos, Luxemburg 1 százalékos, Portugália pedig 0,7 százalékos államháztartási többletet ért el.
Közelednek Magyarországhoz a régiós országok adósság terén
A GDP-arányos államadósság az eurózónában tavaly 87,4 százalékra emelkedett a 2023. évi 87,3 százalékról, míg az Európai Unióban a mutató 80,8 százalékról 81 százalékra nőtt.
Magyarországon 2024 végére 0,5 százalékponttal, a GDP 73,5 százalékára nőtt a bruttó adósságráta, ami uniós viszonylatban átlag alatti, viszont a régiós versenytársakhoz képest már magasabb.
Évek óta megfigyelhető, és ebben úgy tűnik, továbbra sincs változás, hogy egyre inkább felzárkóznak a magyar adóssághoz a régiós ráták:
- Lengyelországban tavaly év végén 55,3 százalékos a volt a GDP arányában számított államadósság, ami jókora ugrás az előző évi 49,5 százalék után,
- Szlovákiában 55,6 százalékról 59,3 százalékra emelkedett,
- de a kedvező hiányadat ellenére Csehország sem úszta meg adósságemelkedés nélkül, a tavalyelőtti 42,5 százalékról 43,6 százalékra nőtt az adósságráta 2024-ben.
A legalacsonyabb államadósság Észtországban (23,6 százalék), Bulgáriában (24,1 százalék), Luxemburgban (26,3 százalék), Dániában (31,1 százalék), Svédországban (33,5 százalék) és Litvániában (38,2 százalék) volt. Tizenkét tagállamban az államadósság rátája meghaladta a GDP 60 százalékát, a legmagasabb Görögországban (153,6 százalék), Olaszországban (135,3 százalék), Franciaországban (113,0 százalék), Belgiumban (104,7 százalék) és Spanyolországban (101,8 százalék) volt.
Brutális eladósodásban Románia, 2024 sem volt kivétel
Mint korábban megírtuk , nincsen semmiféle különleges teljesítmény a hazai nyilvánosságban is sokak szemében bezzegországnak tartott Románia elmúlt évtizedben leírt fejlődése mögött. Noha kétségtelen a felzárkózás, amit az unió korábban legszegényebb tagállama elért a 2010-es években, mindez rengeteg hitel, az EU-ban egyedülálló mértékű eladósodás nélkül aligha következett volna be.
Ezt alátámasztják a tavalyi államadósság-adatok is: 2024 végén már a GDP 54,8 százalékán állt a bruttó adósságráta Romániában, ami csaknem 6 százalékponttal magasabb, mint a 2023 végi. Ráadásul minden jel arra utal, hogy idén ez tovább nőhet.
Tavaly választási szuperévet tartottak a románok, a négy választás miatt pedig bőkezűen osztogattak a politikusok. A pénzszórás következményeként az újonnan megalakult kormánykoalíció gyakorlatilag legelső dolga volt a megszorítások elfogadása, így 2025. január elsejétől a kormány a nyugdíjakat és a béreket is befagyasztotta. De még ezekkel az intézkedésekkel együtt is 2025-ben 7 százalék fölötti hiánnyal és 58 százalék fölötti államadóssággal tervez Tánczos Barna pénzügyminiszter, aki nem zárta ki, hogy további döntéseket hoznak, ha szükségét látják a kiadások lefaragásának.
Pedig 2008-ban még a GDP 12,3 százalékán állt a román mutató, ami azért lényeges, mert a magyar gazdaság úgy tudott, növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a román –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban. Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség, ami a román és a magyar adósságmutató között volt, lényegében eltűnt, és 18 százalékosra olvadt.
