Ausztria pénzügyminisztere bejelentette a súlyos megszorításokat, ez nagyon fog fájni: leáll a vasútfejlesztés, lemondtak a környezetvédelemről, befagyasztják a családi pótlékot

Nehéz helyzetben vette át Ausztria irányítását elődeitől a márciusban alakult új hárompárti osztrák koalíció. A Christian Stocker néppárti miniszterelnök vezette kabinet pénzügyminisztere, Markus Marterbauer kemény megtakarítások árán a hiány hosszabb távú csökkentését ígérte.

Az Infostart cikke szerint a tárcavezető ambiciózus célokat tűzött ki: Ausztria költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékáról 4,5 százalékra csökken idén, jövőre pedig várhatóan 4,2 százalék körül alakul majd. A kormány 2028-ban pedig ki akar lépni a jelenleg fenyegető EU-s túlzottdeficit-eljárásból. Ezekkel érvelt Marterbauer, amikor a parlament alsóházában, a Nemzeti Tanácsban bemutatta a költségvetési tervezetet, amely a korábban már beharangozott megszorításokat is tartalmazza.

Marterbauer korábban egy háttárbeszélgetésen a kiinduló helyzetet meglehetősen drámainak nevezte. Hozzátette, hogy a cél nem a szerkezetátalakítás, hanem mindenekelőtt az, hogy mérsékeljék a magas kamatfizetéseket és a pénzügyi piacoktól való függőséget, és mozgásteret teremtsenek a tényleges kormányzati kiadások számára.

A megszorításokban látja a kiutat Ausztria

A tárcavezető elengedhetetlennek tartja a megtakarításokat, ugyanis szerinte azok nélkül a deficit idén 5,8 százalékra, jövőre pedig 5,9 százalékra emelkedne, a teljes adósság pedig 2026-ig a bruttó hazai termék (GDP) 89,2 százalékára, 2029-ben pedig a jelenlegi pénzügyi keretrendszer végpontját jelentő 96,9 százalékára duzzadna.

A miniszter elmondta, hogy a konszolidációt jelentő összeg idén 6,4 milliárd, jövőre pedig 8,7 milliárd euró lesz, ami szerinte még szigorúbb megtakarításokat tesz szükségessé. Az általa bejelentett lépésektől azt várja, hogy a megtakarítások idén a 7 milliárd, jövőre pedig akár a 10,3 milliárd eurót is elérhetik.

Marterbauer kiemelte, hogy a megtakarítások harmada a bevételi oldalt, kétharmada a kiadási oldalt érinti majd, ami megfelel az elmúlt évek konszolidációs erőfeszítéseinek.

Környezetvédelem, vasút, családi pótlék

A bevételekkel kapcsolatban kiemelte a bankadót, valamint az e-gazdaságot, ami szerinte sok pénzt hozhat. A kormány a legnagyobb összeghez, kétmilliárd euróhoz a korábban bevezetett, klímabarát magatartásra ösztönző, évente fizetett, mintegy 200 eurót kitevő klímabónusz eltörlése árán jut. A miniszter szerint a legjelentősebb csökkentések a környezetvédelmi szektorban lesznek:

• 2025-ben 557 millió euró,
• 2026-ban pedig közel 820 millió eurót tesznek ki.

Ami a védelmi kiadásokat illeti, az eredeti előirányzat 2032-re a GDP-hez viszonyított 2 százalékos költés, ez a célkitűzés ugyanakkor egyelőre még nem biztosított, emiatt munkacsoportot hoznak létre annak megvitatására, hogy ez miként garantálható.

Megtakarítások lesznek a szociális, illetve a családpolitikai szektorban is. A miniszter megerősítette azt a korábbi értesülést, amely szerint két évre felfüggesztik a családi pótlék és a gyermekgondozási támogatás valorizációját. Ráadásul minden olyan juttatást érinteni fog az intézkedés, amelynek indexálásáról korábban döntöttek.

Az intézkedések nem egyformán érintik a minisztériumokat. A szigor ellenére több pénzt kap például az oktatási misztérium, és jövőre növekedhetnek az egészségügyi kiadások is. Ugyanakkor kevesebb pénzből gazdálkodhat majd az állami vasúttársaságot is felügyelő infrastrukturális minisztérium, ami azt is jelenti, hogy elmaradnak a vasútfejlesztési beruházások.

A költségvetést szerdán vitatja meg a Nemzeti Tanács, a végleges döntés pedig június közepére várható.